Világszerte az irodai dolgozók csaknem egynegyede (23%) rendelkezik másodállással, ezzel szemben a romániaiak 32%-a, ami arra enged következtetni, hogy az ország lakosai félnek a mostani áraktól és az utóbbi időben egyre jobban tomboló gazdasági válságtól.

Ugyanakkor a nem irodában dolgozó romániai munkavállalók 71%-a elégedett munkahelyi biztonságérzetével, illetve magabiztosnak érzi magát a munkaerőpiacon és abban is, hogy képes gyorsan új állást találni – ez az átlag globális szinten 70%-os. Ami az irodai dolgozókat illeti, 76%-a érzi ezt a biztonságérzetet, míg globális szinten csak 74%-uk érzi hasonlóképpen.
A felmérésből az is kiderült, hogy országunkban csupán a munkások 56%-a elégedett jelenlegi állásával, míg ez az átlag globális szinten 62%-os átlagot mutat – kivéve az európai piacokat és Japánt, ahol a legtöbb ország átlag alatt van.
Ráadásul világszerte ötből hárman (61%) aggódnak amiatt, hogy fizetésük nem elég magas ahhoz, hogy kezelni tudják a jelenlegi inflációt és a megélhetési költségek válságát.  Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók több mint fele (51%) keres másodállást, és 10-ből csaknem 4 nem irodai dolgozó (35%) vallotta be, hogy feketemunkásként is dolgozott már.

Működik a csordaszellem

A felmérés további érdekességekre is rávilágít: 10 alkalmazottból ugyanis 7 fontolóra veszi a felmondást, ha látja, hogy mások is távoznak. Az alkalmazottak egyébként leginkább Ausztráliában (33%), Svájcban (32%), valamint Kelet-Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában (31%) hagyják el állásukat. Globálisan a Z generációt (1995-2005 között születettek) 2,5-szer nagyobb valószínűséggel befolyásolják a felmondásban, mint a baby boomerek (1946-1964 között születettek) generációját.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a vállalatoknak egyértelműen a megtartási megoldásokra kell összpontosítaniuk, tekintettel arra, hogy világszerte a munkavállalók közel harmada (27%) nyilatkozik arról, hogy a következő 12 hónapban el kívánja hagyni munkáját. Közülük közel fele (45%) aktívan keres állást. Ezeket figyelembe véve a vállalatoknak úgy lesz lehetőségük szembeszállni ezekkel a felmondási trendekkel, ha átképzési és magatartási programokba fektetnek be.

A fiatalok fele négynapos munkahéttel dolgozik

A Z generáció csaknem fele (47%) a hét csupán négy napján dolgozik, míg a baby boomerek mindössze 18%-a állt át a négynapos munkahétre.
A “rövidebb” munkahétnek megvan egyébként a hátulütője is, hiszen a heti négy napot dolgozó munkavállalók 32%-ának több mint fele (51%) fizetéscsökkentést vállalt a hosszú hétvégéért. Bár a négynapos munkahét még nem kulcsfontosságú tényező az állásválasztásban, a vállalatoknak hajlandónak kell lenniük a rugalmas munkakörnyezet kialakítására, hogy a munkavállalók hosszú távon elégedettek és elkötelezettek maradjanak a vállalattal szemben.
2023-ban és azt követően a jó munkaerő megtartása érdekében a vállalatoknak rugalmas munkafeltételeket kell biztosítaniuk, és egészségesebb munka-magánélet egyensúlyt kell biztosítaniuk a munkavállalók számára.

Szabó Beatrix