Közel kétszáz lelkes és vidám gyermek, ezerkétszáz tojás és többórás felhőtlen alkotás, szórakozás — egy mondatban így lehetne összefoglalni a Borókagyökér Egyesület és a SIM közös, Sárközújlakra „kihelyezett” hagyományőrző húsvétváró foglalkozását.

Maguk a szervezők talán sejtették, hogy ekkora lesz az érdeklődés, de Piricsi Arthur polgármester szinte hitetlenkedő meghökkenéssel nézte a lakodalmas termet pillanatok alatt birtokukba vevő gyermeksereget, akik között nem csak sárközi és adorjáni apróságok voltak, hanem például a Kölcsey Ferenc Főgimnázium teljes előkészítő osztálya is. Megfogadva a szervezők tanácsát, jókedvet mindenki és szép fűszálakat-leveleket sokan hoztak magukkal, melyekkel a foglalkozás végére különleges széppé berzselték a tojásokat. A kicsik és nagyok órák múltán is nehezen váltak meg a kezükben szorongatott írókától, ecsettől vagy épp színes ceruzától, hiszen igen sokféle foglalkozással készültek a szervezők. A nyüzsgő gyermeksereg pedig izgatott kíváncsisággal forgott egyik foglalkozás-asztaltól a másikig, meglepett és örömteli felkiáltásokkal színezve a véget nem érő, jókedvű kacagást.

Nem kevesebb mint 7 kiló lisztből gyúrtak és sütöttek fonott kosárkákat, a gyermekek szinte sorban álltak, hogy mindenki megfonhassa a sajátját — s hogy még több sülhessen, a lakodalmas terem konyhájában lévő nagy kemencét is begyújtották. A „pékasztal” mellett az egészen picik csodálatosan szép motívumú kifestőket vágtak körbe és színeztek ki, kartonpapírból faragtak-ragasztottak, színeztek kis tojástartókat, melyekbe aztán — friss fűvel kibélelve — elmenéskor belekerültek a díszített tojások. Különösen érdekes volt a tojásírás-írókázás, a hímes tojás készítése, azaz a tojásra viasszal való rajzolás, melynek mintái hagyományos motívumok alapján készültek — ugyanis a csernátoni Haszmann Pál Múzeum eredeti mintakollekciójának rajzait ajánlotta fel erre a foglalkozásra —, s ebben, akárcsak a többi foglalkozásnál, a gyermekek segítségére voltak a Sárközújlaki Ifjúsági Mozgalom tagjai, akik a húsvétváróra már pénteken este „előmelegítettek” a Szejke-tanyán, a helyi tanítónők és óvónők, akik legalább akkora örömmel élték meg ezt az ünnepváró délelőttöt, mint maguk a gyermekek s az őket elkísérő szülők. S aki a nagy alkotásban megéhezett, az finom zsíros kenyérrel és illatos teával tölthette fel energiakészletét, hogy aztán a Kása Melinda és Zsolt által bemutatott-megtanított népi játékok során levezethesse azt.

NÉZZE MEG A HELYSZÍNEN KÉSZÜLT FOTÓKAT ITT!

Szabó Kinga Mária