Szatmárnémeti

Több mint ezren házi elkülönítésben

2020.03.21 - 07:27

A külföldről Szatmárba hazaérkezők számával arányosan nő a kéthetes házi elkülönítésbe kerültek száma is — a törvénykezést szigorodása ellenére sajnos még mindig sokan nem veszik elég komolyan.

Pénteken délig Szatmár megyében 47 személy volt intézményes karanténban, s míg ez az adat napok óta változatlan, jelentősen megnőtt a kéthetes házi elkülönítésbe kerültek száma, amely tegnap délre elérte az 1226-ot — ők azok, akik Európa úgynevezett sárga övezeteiből tértek haza, illetve azok, akik kapcsolatba kerültek más, szintén külföldről hazaérkezett és elvileg házi elkülönítésben lévő személyekkel. Elvileg, merthogy a szigorodott törvénykezés ellenére sajnos még mindig sokan nem veszik elég komolyan s nem tartják be az előírást — a közegészségügyi igazgatóság és a rendőrség eddig 8 személyt kapott el „kilógás” közben, s mindegyikükre 20 000 lejes bírságot róttak ki. Két személy ellen pedig bűnvádi eljárást indítottak hamis nyilatkozattétel vádjával: az országba való belépéskor ugyanis nem valódi indulási helyüket jelentették (mindketten vörös övezetként nyilvántartott városokból érkeztek), hanem teljesen más országot nevesítettek — ők egyébként a már módosított Btk. szerint fognak felelni a mellébeszélésért, ami azt jelenti, hogy egytől öt évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak.

Mivel a kihirdetett sürgősségi helyzetben a helyi rendőrség dolgozói átkerülnek a megyei rendőr-felügyelőségek fennhatósága alá, ez azt is jelenti, hogy a hatóságoknak nagyobb humánerőforrás áll rendelkezésükre ahhoz, hogy ellenőrizzék a lakhelyi elkülönítésben lévőket — tegnap a csendőr-rendőr vegyes párosok el is kezdték ezen járőrözéseket, megyeszerte 525 személyt, pontosabban tartózkodásukat ellenőrizve le, s hárman fent is akadtak a rostán, mert nem voltak a házukban, de még az udvaron/kertben sem, hanem elindultak ügyes-bajos dolgaikat rendezni.

A házi elkülönítésben lévők ellenőrzése annál is nehezebb — főleg a vidéki településeken —, mert bár a közegészségügyi igazgatóság naponta elküldi az önkormányzatoknak a frissen elkülönítettek névsorát, ez nemigen van köszönőviszonyban a valósággal. Szerencsére azonban a „falurádió” mindenhol jól működik, sok lakos hazaérkezéséről így szereznek tudomást az önkormányzatok.

Nem egyszerű a házi elkülönítés

Nehéz feladat szakadt a polgármesterek nyakába, de általános véleményük szerint nem is a házi elkülönítésben lévők okoznak több fejtörést, inkább a hatóságok és a prefektusi hivatal.

Pár nappal ezelőtt jelentette be a prefektusi hivatal, hogy a házi elkülönítésben lévők ellenőrzésének egyszerűsítése érdekében az önkormányzatok naponta friss névsort kapnak a közegészségügyi igazgatóságtól — azóta kiderült, hogy ezek a névsorok több mint hiányosak és pontatlanok, így a polgármesterek minden lehetséges módon gyűjtik az információkat a hazaérkezettekről. Sajnos a kormányhivatal sem tájékoztatja őket olyan mértékben, mint az elvárható lenne, főleg szükségállapot idején, és információkéréseikre sem kapnak választ.

„Folyamatosan egyeztetésben vagyunk a rendőrőrsparancsnokkal, az alpolgármesterrel, és naponta legalább kétszer összevetjük a házi elkülönítésben lévők névsorát — mivel a közegészségügyi igazgatóság nem első perctől, hanem jóval később kezdte ezen lajstromok kiküldését, vannak átcsúszások. Egy névsort kapunk tőlük, egyet a rendőrség a határrendészettől, van „falurádiós”, azaz a lakosságtól érkező névsora az alpolgármesternek és nekem is, ugyanis sokan nekem jelzik, hogy hazaérkeztek ebből vagy abból az országból, így aztán nem csúszik ki szinte senki a helyi nyilvántartásból. Eddig a helyzet meg van oldva, a roma közösségben kicsit nehezebb, de ott is elboldogulunk” — magyarázza megkeresésünkre Găman Mihály pusztadaróci polgármester. Hozzáteszi azt is: úgy érzi, a lakosság „veszi a lapot”, az emberek nem járkálnak fölöslegesen sehová, kevesen vannak az utcákon — akiknek gyógyszertárba kell menniük, azok is tartják a távolságot, s külön megkérte az orvosi rendelőben dolgozókat, hogy „nyújtsák meg” a rendelési időt a torlódás, tömörülés elkerülése érdekében. „Betartjuk az előírásokat, igyekszünk olyan áthidaló megoldásokat kitalálni, amelyekkel segíteni tudunk az embereknek — az élet pedig megy tovább a maga medrében. Legjobb igazolása ennek, hogy ma házasságkötésünk is volt; úgy lightosan, csak az ifjú pár és a tanúk, de nagyon jó érzéssel töltött el” — mondja.

Már napokkal korábban elkezdődött s most is zajlik a közterületek, buszmegállók, piacok és közintézmények fertőtlenítése Sárközújlakon, a házi elkülönítésben lévőket pedig a helyi rendőrség és az önkéntes tűzoltócsapat tagjai látogatják/ellenőrzik sorra. „Szó szerint minden fórumon — közösségi portáltól kezdve az önkormányzat honlapján keresztül kiragasztott felhívásokig — meghirdettük, hogy a lakosság jelentse a külföldről hazaérkezetteket. Eddig körülbelül 50 fő jött meg. Ezeket az információkat összevetjük a közegészségügyi igazgatóságtól kapott névsorral, és így alakul ki a valós lista — a mindennap így frissített listánkat pedig visszaküldjük a DSP-nek és a prefektusi hivatalnak is, egyrészt segítségként (ha figyelembe veszik), másrészt legyünk mi lefedve, hogy megtesszük a dolgunkat, és komolyan is vesszük azt” — summázza Piricsi Arthur polgármester. Mint mondja, csütörtökön, a vendéglátóipari egységekre vonatkozó szigorítások bejelentését követően kinyomtatták a szabályozást, és minden kávézóba, italozóba, vendéglőbe elvitték a tulajdonosoknak/üzemeltetőknek, akik aláírással, saját felelősségükre átvették az értesítést. „Onnantól mindenki feleljen a saját tetteiért! De mintha az emberek nem igazán értenék meg a vírushelyzet súlyosságát, az óvintézkedések betartásának fontosságát; sajnos ugyanúgy jönnek-mennek, mintha mi sem történt volna” — teszi hozzá.

„Ebben a pillanatban, azaz pénteken délelőtt Avasújváros községben 37 személy van házi elkülönítésben — őket mindennap végiglátogatjuk a rendőrőrs munkatársaival és a családorvossal, mindennap megkérdezzük őket, hogy mire van szükségük. A legtöbbjük alkalmazkodik a házi elkülönítésben való élethez, sőt, többen is vannak, akik a határátkelőtől már egyenesen a szőlőhegyre mentek fel, a család addigra feltöltötte a hűtőt, beszerzett mindent, amire szükségük lehet a két hét alatt, úgyhogy ők nem is kerültek kapcsolatba senkivel. És persze van, aki — mondjam úgy — 'elszállt' igényekről tesz bizonyságot, s közölte: minden reggel megmondja, milyen ebédet szeretne kapni” — mérgelődik Majláth Gábor. De az „ebédrendelésnél” még nagyobb bosszúságot okoz a csökkentett sebességű információáramlás a hatóságok felől: „A közegészségügytől ma kapott listán szerepel olyan lakos is, akinek már lejárt a 14 napja, meg több olyan is, akik már napokkal korábban elkezdték a házi elkülönítést. Számon tartják egymást az emberek, azonnal jelzik, ha valaki hazaérkezett, és sokszor még túl jól is működik a 'falurádió'. Hát, legalább az működjön, ha a hatóságokkal való kapcsolattartás már nem — hivatalosan senki nem tájékoztatott bennünket, mit is kell csináljunk; hogy amit csinálunk, azt jól/törvényesen/szabályosan tesszük-e… Pedig többször is felvettem a kapcsolatot a prefektusi hivatallal, konkrétan rákérdezve, ezt vagy azt hogyan csináljuk — azt mondták, utánanéznek, visszahívnak, azóta se kép, se hang.”

A megyeközponti hatósággal való nehézkes kapcsolattartást és a házi elkülönítettek névsorának pontatlanságait említi elsőként Incze Lajos halmi polgármester is. „Naponta egyeztetünk a rendőrfőnökkel, ők ellenőrzik végig a külföldről hazaérkezetteket, és hál' Istennek azonnal jelzik a szomszédok, ismerősök, utcabeliek is, amikor valaki hazaérkezik — csak sajnos a hivatalos rendszer nem működik jól. Mi ma kaptunk második alkalommal névsort, de fölöslegesen, mert több olyan lakos is szerepel rajta, akinek már régen lejárt a kéthetes elkülönítése, jó páran pedig egyáltalán nincsenek feltüntetve. Az önkormányzathoz eddig még nem érkezett kérés, hogy segítsünk az elkülönítésben lévőknek, mindenkinél a család/rokonság oldja meg az ellátásukat, de ha befutna ilyen igénylés, akkor felvesszük a kapcsolatot a tamásváraljai, cateringgel foglalkozó céggel, s általa biztosítjuk majd az ebédet” — sorolja. Nem hallgatja el azt sem, hogy bizony felelőtlenek az emberek, s nem fogják fel sem az óvintézkedések betartásának fontosságát, sem a megfertőződés reális veszélyét, példaként azt az illetőt említve, aki Ausztriából hazaérkezve egyenesen a hivatalba trappolt be, hogy kifizesse az adóját — azóta az épület bejáratánál elhelyeztek egy „ügyfélfogadó asztalt”, s a hivatalba már nincs bejárás.

Szabó Kinga Mária