Több mint egymillió turista kereste fel 2025-ben a szász evangélikus egyház 160 erdélyi erődtemplomát, és a különleges műemlékek működtetői a látogatók számának növekedésére készülnek – közölte Cristian Cismaru, az Erődtemplomok Alapítvány elnöke.

Az Erdélyi Ágostai Hitvallású Szász Evangélikus Egyház tulajdonában lévő középkori erődtemplomok látogatóinak több mint fele – 600 ezer ember – belföldi turista volt, a többi főként Németországból, Ausztriából, Svájcból és Nagy-Britanniából érkezett.

Cristian Cismaru egy nagyszebeni sajtótájékoztatón elmondta, hogy az egyre kisebb lélekszámú szász közösségek a lassú turizmus (slow turism) művelői, amikor a turista minél több időt próbál tölteni a műemlék környezetében.

Felidézte, hogy a szász evangélikus egyház Fortivacation néven indított turisztikai programot középkori erődtemplomainak népszerűsítésére, melyet tavaly több mint egymillióan vettek igénybe, és reményeik szerint a turisták száma tovább nő.
Reinhart Guib, az Erdélyi Ágostai Hitvallású Szász Evangélikus Egyház püspöke a sajtótájékoztatón elmondta: az erdélyi szász erődtemplomok és a hozzájuk kapcsolt lassú turizmus iránti igény a koronavírusjárvánnyal kezdett el nőni.

Mint mondta, a szász evangélikus egyháznak Romániában közel 300 temploma van, amelyek közül 160 erődített. Ezeket megnyitották a nagyközönség számára, és a világjárvány óta egyre többen keresik fel őket belföldről és külföldről egyaránt. Örömének adott hangot, hogy egyre több a romániai turista, és a látogatók később maguk is ajánlják ismerőseiknek a különböző helyszíneket.

A látványosságok közül a brassói Fekete-templom, a nagyszebeni és a segesvári szász evangélikus templom a leglátogatottabb, míg a vidéki műemlékek közül Berethalom (Biertan) és Nagybaromlak (Valea Viilor) erődtemploma tart számot nagy érdeklődésre, ezek az UNESCO Világörökség-listáján is szerepelnek.

Cristian Cismaru szerint a FortiVacation program keretében a turisták mintegy hat órát töltenek egy-egy helyszínen, ez idő alatt megtekintik az erődtemplomot, majd a helyi szász gasztronómiával és kultúrával ismerkednek. A 150-200 lejes (30-40 eurós) díj egyharmadát a templom fenntartására fordítják. Kísérőprogram nélkül a templomok 10-20 lej (2-4 euró) ellenében látogathatók.

A látványosságok könnyebb megközelíthetősége érdekében a szász evangélikus egyház jövőre a beléptetés digitalizálását tervezi, hogy a templomok adott program szerint, online vásárolt jegyekkel is látogathatók legyenek.

A szászföldi (Királyföld) középkori erődtemplomok Erdély leghíresebb látnivalói között vannak. Az Erdély déli részén található, a XII. században betelepített szászok által alapított falvak legfontosabb épülete a falu közepén lévő, dombon álló erődtemplom volt. A templomok többségét a XIV. és a XVI. század között építették és legfontosabb feladatuk az volt, hogy megvédjék a települések lakosait a támadásoktól, fosztogatásoktól. A falakban éléskamrákat alakítottak ki, hogy az odamenekülő lakosok hosszabb ostromot is át tudjanak vészelni.
A berethalmi templom különlegessége pedig az űgynevezett „szerelembörtön”, amely ma múzeumként működik  — ide a válni készülő, megromlott kapcsolatban élő házasokat zárták össze hat hétre úgy, hogy mindenen, még az evőeszközökön is osztozniuk kellett. A furcsa módszer működött: a faluban 300 évig egyetlen válást regisztráltak.

A dél-erdélyi erődtemplomok közül Berethalom, Kelnek, Nagybaromlak, Prázsmár, Szászfehéregyháza, Szászkézd, Székelyderzs temploma került fel a világörökségi listára. Míg az erődtemplomok zöme a szász evangélikus egyházé, a Hargita megyei Székelyderzs erődtemploma unitárius.

Hírszerkesztő
(Fotók: facebook.com/kirchenburgen)