Több mint 96 ezer helyet fognak meghirdetni a szakmát tanulni akaró, leendő kilencedikes diákok számára a következő, 2020/2021-es tanévre a szakközépiskolákban, szakiskolákban és duális rendszerű oktatásban — közölte az Oktatási Minisztérium.

A szakképzés átalakítása a foglalkoztatói elvárások és a munkaerőpiaci helyzet átalakulása miatt elengedhetetlenné vált. Kreatív és rugalmas, versenyképes szaktudással bíró fiatalokat nevelő, vonzó szakképzési rendszer kialakítására van szükség. Évről évre egyre nyilvánvalóbb, hogy Romániának még nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a szakképzés fejlesztésére, az Oktatási Minisztérium pedig egy olyan oktatást ösztönöz, amely elősegíti a gazdasági szereplőkkel való partnerséget, akik hajlandók alkalmazni a frissen képezett, az iskolapadokból kikerülő fiatalokat — közölte a szaktárca. A Szak- és Műszaki Oktatást Fejlesztő Központ regionális koordinátorai révén kidolgozta a beiskolázási tervet a 2020/2021-es tanévre, azon igyekezve, hogy az alkalmazkodjon a gazdasági szereplők igényeihez.

Az országos beiskolázási tervben 3457,5 osztályt — szakiskolai, műszaki líceumi, duális — indítanának, amelyekben 96 631 kilencedikes diák számára biztosítanak helyet — ezek 56,6 százaléka nappali, közoktatási rendszerben működik. A jelenlegi tanévhez viszonyítva 3,2 százalékponttal növekszik a szakképzésben, műszaki oktatásban induló helyek száma.

A beiskolázási tervben 59 százalék feletti a meghirdetett helyek aránya Szeben, Konstanca, Călăraşi, Iaşi, Prahova és Suceava megyékben, míg az ellenkező póluson, 50 százalék alatti aránnyal szerepel Teleorman, Kolozs, Temes és Bukarest. Szatmár megyében 56,2 százalékot tesz ki az induló szakiskolai, műszaki és duális osztályok aránya.

Az említett, közel 3500 osztályból 1771 szakiskolai, melyekben 49 381 diákra számítanak.

35 százalék feletti a szakiskolai osztályoknak az aránya a beiskolázási tervben Brassó, Kovászna, Brăila, Szatmár, Călăraşi és Ialomiţa megyékben, valamint 22 százalék alatti Vrancea, Mehedinţi, Argeş, Teleorman megyékben és a fővárosban. Az iskolák partnereinek kérésére a következő szakterületekre terjednek ki az indítandó képzések: mechanika (17 798 hely), turizmus és élelmiszeripar (8503 hely), kereskedelem (3165 hely), textil- és bőripar (3031 hely).

Duális oktatásban 8888 diák vehet részt összesen 325,5 meghirdetett kilencedik osztályban — ez 29 százalékkal jobb arány, mint a jelenlegi tanévben. 8 százaléknál magasabb az indítandó duális képzések aránya Fehér, Brassó, Bihar, Kolozs, Szatmár, Gorj, Vâlcea, Krassó-Szörény és Temes megyében, ellenben Vrancea, Giurgiu és Ialomiţa megyében egyáltalán nem terveznek duális képzést indítani. Ami a duális képzés szakterületeit illeti, különböző szerelők számára 3826 helyet hirdetnek meg, turizmus és élelmiszeripar területén 1330 helyet, villamossági szakterületen 823 helyet, míg 734 helyet leendő elektromechanikusoknak hirdetnek meg.

Hagyományos szakiskola vagy duális képzés?

A szakközépiskolai vagy szaklíceumi képzés négyéves, amelynek végén a diákok érettségizhetnek, ha szeretnének. A szakközépiskolai osztályok végzőseinek szakdolgozatot kell írniuk, és meg kell védeniük egy vizsgabizottság előtt, mint az egyetemi államvizsgák esetében.

A szakiskola egy hároméves szakképzésre vonatkozik, amely végén szakiskolai oklevelet szereznek a diákok érettségi nélkül. Az itt elvégzett három év az elméleti iskolák 9–10. osztályának felel meg, így amennyiben a diákok érettségizni szeretnének, folytatniuk kell a tanulmányaikat 11. osztályban. A szakiskolások ugyanakkor egy havi 200 lejes állami ösztöndíjban részesülnek tanulmányaik során.

Ezt a két típust egészítik ki a duális képzések. A hagyományos, hároméves szakoktatással ellentétben a duális képzésben a helyi gazdasági szereplők kezébe kerül a gyakorlati képzés lebonyolítása, akik így kinevelhetik saját szakembereiket, betömve a munkaerőpiacon észlelt réseket, megfékezve a kivándorlást.

A gyakorlati ismereteket tehát a gyárakban, műhelyekben sajátíthatják el a diákok, amelyekkel az adott tanintézmény erre szerződést köt, nem az iskolai műhelyekben. A Wikipédia szabad enciklopédia szerint a duális képzés mint oktatási reform Németországból indult. Az ország kialakította a duális képzés rendszerét, amely az oktatás és a vállalatok igényeinek összehangolása, együttműködése nyomán kialakuló képzésforma. Míg az elméleti oktatás szakiskolában, addig a gyakorlati képzés üzemekben, vállalatoknál történik. Ez a képzésforma az oktatás, gazdaság és munkaerőpiac még szorosabb összekapcsolódását eredményezi, ugyanis a duális képzésben töltött évek alatt a diák piacképes tudásra tesz szert.

A partnercégeket a műhely, eszközök és munkaruha biztosítása mellett ugyanakkor az a kötelezettség is terheli, hogy saját humánerőforrásukból biztosítsanak szakoktatót, és az állam által előírt havi juttatással megegyező értékű, 200 lejes ösztöndíjat adjanak a náluk gyakorlatozó diákoknak. Az oktatás hároméves, és két év líceumi oktatásnak felel meg. A végén Europass-oklevelet kapnak a diákok, akik folytathatják majd tanulmányaikat a 11. osztályban, és leérettségizhetnek.

Bumbuluţ Krisztina