A Szatmár megyében lévő ideiglenes („szombati”) határátkelőket 10 500 utazó és 3620 jármű vette igénybe — most határon átnyúló lobbi kezdődött legalább az egyik állandósítása érdekében.

Nagyon erős hasonlattal csontért való marakodásnak is lehetne minősíteni azt a lobbihadjáratot, amelyet a romániai és a magyarországi Szatmár politikusai és önkormányzati vezetői közösen indítottak, és amelynek „csontja”, azaz tétje egy újabb határátkelő — természetesen Szatmár megyében. Szijjártó Péter magyarországi és Teodor Meleşcanu romániai külügyminiszter augusztus végi találkozóján döntöttek arról, hogy a román-magyar határszakaszon február közepén ideiglenesen és korlátozott nyitvatartással működő 10 határátkelőhely közül (alig) kettőt állandósítanak — a tíz ideiglenes átlépő közül három Szatmár megye területén van (Szaniszló–Ömböly, Szárazberek–Garbolc és Nagypeleske–Zajta), így logikusnak tűnik, hogy ezek közül állandósuljon egy. Viszont ugyanilyen logikusnak tűnik a többi megye önkormányzata számára is, hogy az ő területükön lévő váljon állandóvá, ezért mind a Szatmár, mind a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei politikusok összefogtak az ügy érdekében — Szatmár felé billen a mérleg nyelve az utasok számának tekintetében is: február 18.–szeptember 11. között 10 500 személy (azaz szombatonként átlagosan 100 – 120 utas átkelőnként) és 3620 jármű lépett ki/be ezeken az átkelőkön, ráadásul míg a Szaniszló–Ömböly és Szárazberek–Garbolc közötti átkelő a kistérségben lakóknak kedvez, addig a Nagypeleske–Zajta közötti a távolabbra indulóknak is, hiszen Rozsály, majd Csengersima vagy Fehérgyarmat érintésével fel lehet jutni a 49-es főútra s onnan tovább az M3-asra.

„A petei átkelő tehermentesítése a legfőbb cél — és tehermentesítés alatt azt értem: az utazóknak ne kelljen félórákat, órákat sorban állniuk. Véleményem szerint a legcélszerűbb a Nagypeleske–Zajta közötti átkelő állandósítása lenne, mivel az csak 11 km-re van a peteitől, és ez a közelség biztosíték is egyben a tehermentesítés alternatívájára. Jövő héten ismételten hivatalos kérdéssel fordulok a belügyminiszterhez, annál is inkább, mivel a Szíjjártó–Meleşcanu találkozón konkrétan megfogalmazódott két átkelő állandóvá tétele” — mondta lapunk megkeresésére Magyar Lóránd parlamenti képviselő, aki tavasszal már firtatta Carmen Dan belügyminisztert arról: hogyan tervezik csökkenteni a várakozási időt a Pete–Csengersima és Csanálos–Vállaj határátkelőhelyeknél? A zajtai átkelő állandósítását szorgalmazzák — hasonló elgondolásból — dr. Tilki Attila, Seszták Oszkár és Román István Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei politikusok és önkormányzati vezetők, illetve Pataki Csaba tanácselnök is. „A legnormálisabb a román-magyar határszakasz mind a tíz ideiglenes átkelőjének a véglegesítése lenne, hiszen anno ezek a határon átvezető utak azért épültek meg európai uniós finanszírozásból, hogy serkentsék a gazdasági együttműködést, a kapcsolattartást. Talán egyszer ez is megvalósul majd — addig azonban számunkra a petei átkelő tehermentesítése a legfontosabb, hiszen ott a teherforgalom mellett nem csupán a régió, de fél Moldva és a Moldovai Köztársaság utazói kelnek át, Máramarostól Suceaváig és Botoşani-ig. És bármennyire furcsának hangzik is, egy „nagy” átkelő közelében lévő „kicsi”, (a Nagypeleske–Zajta) valóban hasznos alternatíva, mint ahogy az ilyen megoldás számtalan helyen beigazolódott már” — fogalmazott Pataki, hozzátéve: a külügyminiszteri találkozót követően felvette a kapcsolatot a Meleşcanu-kabinettel és az ott dolgozó szatmáriakkal, akik „értik és érzik az ügy fontosságát”, illetve a napokban tárgyalt a határrendészet regionális parancsnokával, Liviu Butéval is. „Amennyiben a megyei tanácsnak van még bármiféle, infrastruktúra-elősegítő feladata az átkelő véglegesítése érdekében, akkor abban is maximálisan partnereik vagyunk” — szögezte le a tanácselnök.

 Szabó Kinga Mária