Az egészségügyi személyzet egy tagjára tavaly 335 lakos jutott, derül ki a statisztikai hivatal adataiból, amelyekben arra is rávilágítanak, hogy tavaly 58 600 orvos és gyógyszerész praktizált hazánkban.

Gyakran szembesülünk azzal a ténnyel, hogy nincs elég orvos, nehezen lehet előjegyzést kapni az elismert szakemberekhez, s a betegek kénytelenek gyakran külföldön kezeltetni magukat. Az Országos Statisztikai Intézet érdekes adathalmazt állított össze, melyből kiderül, hogy az egészségügyi személyzet egy tagjára 335 lakos jutott az elmúlt évben, ugyanakkor tavaly 58 600 orvos és gyógyszerész dolgozott a hazai egészségügyi rendszerben, ami meghaladja a 2016-ban regisztrált 57 300-as létszámot. Az adatok összesítésekor arra is fény derült, hogy tavaly több mint 60 ezer egészségügyi létesítményben zajlott orvosi ellátás. Az orvosok közül 15 700 fogorvos volt, akik száma 800-zal csökkent az előző évhez viszonyítva. Amíg a fogorvosok száma csökkent, addig országos viszonylatban a gyógyszerészek száma 600-zal nőtt, elérve a 17 800 főt. Az orvosok egyötöde háziorvos volt, akiknek a kétharmada városi környezetben tevékenykedett. Az egészségügyi rendszer alkalmazottai közül 142 100-nak volt középfokú egészségügyi végzettsége, ugyanakkor 3100 fővel növekedett a kisegítő személyzet száma, elérve a 69 400 személyt. A statisztikusok rávilágítottak, hogy az előző évhez viszonyítva nem csökkent a városok és a vidék közötti különbség az egészségügyi ellátás tekintetében; ennek értelmében egy vidéken dolgozó orvosra nyolcszor több páciens jutott, mint városon ügyelő kollégájára, a fogorvosok esetén hatszor, míg a gyógyszerészek esetén négyszer több ellátott került a vidékiekhez. Érdekes az az információ, miszerint az egészségügyi személyzet jelentős hányada nőnemű: az orvosok és fogorvosok esetén kétharmados többségben vannak a hölgyek, míg a gyógyszerészeknél 90 százalékban uralják a munkaerőpiacot. Tavaly az állami és privát egészségügyi ellátás több mint hatvanezer egészségügyi létesítményben zajlott, amelyek közül 49 ezer egység városon, 11 ezer pedig vidéken található, derül ki az INS összegzéséből. Összességében 576 kórház, 823 diagnosztikai és kezelőközpont, 461 járóbetegellátó-központ és több mint 40 ezer orvosi rendelő működött hazánkban.

A Szatmár megyei egészségügyi ellátásra vonatkozóan a Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) honlapján találhatunk statisztikai információkat. Ezekből kiderül, hogy megyénkben négy állami kórház működik: a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház, a tbc-kórház, a Nagykárolyi Városi Kórház és az Avasfelsőfalui Városi Kórház, ugyanakkor megyei viszonylatban 116 gyógyszertárat s negyven fogorvosi laboratóriumot tart számon a szakhatóság. A statisztikai adatok rávilágítanak arra, hogy 25 általános orvos dolgozik Szatmár megyében, ugyanakkor 187 családorvos tart fenn praxist. A DSP összesítése szerint a szakorvosok közül 236 dolgozik magánrendelőben is a kórházon kívül, ennyinek van bejelentett státusza a közegészségügyi igazgatóságnál. A szakorvosok nemcsak Szatmárnémetiben, hanem a megye több városában is rendelnek, így a vidéken élőknek nem minden esetben kell a megyeközpontba utazniuk, ha szakorvosi ellátást szeretnének kapni. A szakorvosok többsége nem áll szerződésben a Szatmár Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral, így vizsgálati díjat kell fizetni magánrendelőikben, ugyanakkor ők nem tudnak ártámogatott receptre gyógyszereket, készítményeket felírni, hanem az általuk javasolt kezeléssel fel kell keresni a háziorvost, aki kiállítja az ártámogatott vényt. A DSP listáján 231 fogorvos szerepel, ennyi szakemberhez fordulhatunk segítségért, ha fogápolásról vagy -pótlásról van szó. Amint arról korábbi lapszámunkban beszámoltunk, a fogorvosi ellátás jelentős része térítés ellenében zajlik, a biztosítási pénztár a kezelések elenyésző hányadát támogatja. Összességében elmondhatjuk, hogy megyénkben családorvosok tekintetében nem is állunk nagyon rosszul, ám a szakorvosok tekintetében néhány szakmában igencsak nagy a hiány, amire a megyei kórház vezetősége folyamatosan keresi a megoldást. A családorvosok kapcsán a közeljövőben merülnek majd fel a problémák, amikor a jelenleg még praktizáló háziorvosok nyugdíjba vonulnak, és nem lesz utánpótlás, aki átvegye a megüresedő praxisokat. Ez a jelenség vidéken már most is megmutatkozik, egyre többeknek kell a szomszédos településre utazniuk, ha háziorvosi ellátásra szorulnak. A családorvosok képviselői pedig kongatják a vészharangot, hogy ez a jelenség csak súlyosbodni fog, egyre nehezebb lesz itthon tartani a fiatal orvosokat.