Tóth-Páll Miklóssal, az Ady Endre Társaság elnökével, a Magyar Kultúra Hetének ötletgazdájával az eseménysorozat múltjával kapcsolatos érdekességekről, a mostani jubileumi hétről, a szervezés körülményeiről beszélgettem.

Biztosan tudom, hogy Tóth-Páll Miklós nem végezte el a legtutibb pályázatíró tréningek egyikét sem, és gazdasági, de még ügynöki és kommunikációs felkészítésen sem vett részt. Tovább nem is sorolom azokat a kvalitásokat, amelyekkel manapság illik rendelkezni, ha az ember fesztiválszervezésre adja a fejét. De a legfontosabb hajtóerők sem hiányozhatnak, ha az összes többi meg is van: az ügy szeretete, az ügyben való hit, az érte való munkálkodás. Mindezen képességek birtokában mindannyiunk Totyija mozgósítani tudta azokat a segítőit, akiknek szintén fontos a magyar kultúra és a szatmári magyarság. Talán ez volt a mozgatórugója az eltelt tíz év egyre nagyobb népszerűségnek örvendő kulturális rendezvényének, a Szatmáron egyhetesre bővült Magyar Kultúra Hetének.

— Hogyan kezdődött?

— 2006-ban szerveztünk először Magyar Kultúra Napját Szatmáron. Nem tartottam túl jó ötletnek, hogy a január 22-e ez a nap, hiszen Kölcsey akkor, 1823-ban ezen a napon a verset fejezte be, ami akkor nem volt még a magyarok himnusza. Aztán megtaláltam a másik időpontot, rá egy hétre Ady halálának évfordulóját, és mivel az Ady Társaság vállalta magára ennek a rendezvénynek a szervezését, megünneplését, automatikusan jött a megoldás, tartson ez Szatmáron egy hétig. Mondanom se kell, pénz nélkül kezdtük!

— Utólag könnyelműen hangzik!

— Mindig úgy vágok neki, valami csak fog történni! Az első négy évben a lányom és a vejem (Nagy Zsejke és Nagy Zoltán) szponzorizáltak. Akkoriban templomokba szerveztem a meghívott előadásokat. Mindig fontos volt számomra, hogy művészileg magas szintű produkciókat hívjak. Fontosak voltak a produkciók kiválasztásánál a keresztény értékeket képviselő alkotások, a Szatmárhoz vagy a Kárpát-medencei magyar léthez, sorshoz kötődő problematika, a népművészet felkarolása.

— A rendezvény az Egycsillagú égbolt nevet viseli. Honnan ez az elnevezés?

— Fényi Istvánnak a verscíme. A vers a himnuszról, Kölcseyről szól. Néhány éve egy szatmári versmondónk, „házi szavalónk”, Sárándi Annamária tanárnő rendszeresen elmondja őszintén és egyszerűen, ahogy kell.

— Milyen lesz az idei jubileumi rendezvény? A programleírás több helyen megjelent, inkább arról kérdeznélek, milyen témákkal találkozhatnak a rendezvényre látogatók?

— Most már harmadik éve követek egy irányvonalat, amit annak idején egy, a Jókai Annával folytatott beszélgetés inspirált: magyar asszonysorsok a Kárpát-medencében.

— Aktuálissá teszi ezt a témát e kor „női szerep”-érzékenysége!

— Igen, szembesíteni lehet a magyar asszonysorsokkal ezt az aktuális témát! Mert milyenek a nők és mit csináltak a nők? Többet lelkiztek, aggódtak és gondoltak az értékek továbbvitelére. A férfiak álmodoztak, politizáltak és harcoltak. A nők vezették a gazdaságot, az uradalmat, intézték a gyerekek sorsát. Ez a vonal leginkább stúdió-előadásokban, egyéni előadásokban jelenik meg. Roppant érdekes és kordokumentumnak is izgalmas, hogyan ment keresztül a történelem a nőkön! Egészen másképp, mint a férfiakon! Emlékezetes előadások voltak a Bálint Márta szegény Sudár Anna előadása, Czegő Teri Asszony a fronton egyéni műsora (Polcz Alain műve alapján) vagy Márdirosz Ágnes Árva Bethlen Katája.

— Milyen előadások fűződnek ehhez a témához idén?

— Vasárnap, január 24-én nyitja az „asszonysorsok”-témát Méhes Kati magányos musicalje, a Roncsderby, melynek helyszíne a Stúdió. Hétfőn, 25-én Márdirosz Ágnes balladaestje lesz látható a művelődési házban, a Szép Fehér Annácska. Kedden, 25-én Fedák Sárit idézi meg Szűcs Nelli, a Budapesti Nemzeti Színház művésze, ugyancsak a művelődési házban. Csütörtökön, 28-án a beregszászi Tarpai Viktória előadásában nézhetjük meg A sátán fattyát. Visky András Júlia című előadása a Stúdióban lesz látható Rappert-Vencz Stella előadásában 29-én. Végül pedig a művelődési házban a budapesti Új Színház Kocsis István által feldolgozott Szent Margit legendáját nézheti meg a közönség, ugyancsak 29-én.

— Még milyen szempontok érvényesülnek az esemény szervezésekor?

— A lokálpatriotizmus elve, a helyi vonatkozású művészek népszerűsítése. Ha a képzőművészeti kiállításokra gondolok, például ezzel a meggondolással hívtam meg tavaly a szatmári származású Halász Csilla szobrászművészt Németországból, Muhi Sándor Szatmárnémeti építészeti örökségéről készített fotókiállítását, Lakatos Pál Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész tárlatát is bemutattuk. Ebben az évben Kovács Emil Lajos szatmári festőművészünk kiállításával nyitunk. Színházi előadásként pedig a felsőbányai születésű (a történelmi Szatmár szülötte!) Tersánszky Józsi Jenőnek a Kakuk Marciját láthatják a nézők a Csíki Játékszín előadásában január 26-án a művelődési házban. 23-án reggel 10 órakor pedig a Kölcsey Ferenc Főgimnázium Csillagszemek színjátszó csoport mutatja be a Kőszívű ember fiait.

— Nagyszabású koncerteket és táncos produkciókat is felvállalt az esemény, amelyek a Kárpát-medence hagyományát, történelmét, sokszínűségét idézik! A program híres előadókat ígér!

— Büszke vagyok, hogy ilyen magas művészi színvonalú produkciókat tudunk vendégül látni — a Magyar Állami Népi Együttest Budapestről, a Misztrál együttest, Kovács Nórit és a Motiva zenekart és a Gryllus-fivérekkel fellépő Sebestyén Mártát —, akikért szerte a világon sorban állnak a nézők. Továbbá a Felvidéki Rockszínház zárja a rendezvényt szabadtéri koncertjével.

— Kik azok, akik segítenek a szervezésben és milyen anyagi forrásokból gazdálkodik ez a kis „minifesztivál”?

— Az Ady Társaság tagjai, a Poszet Kft., az Europrima Kft., a Metaplant Kft. Az idén nagy segítség volt Kulcsár Edit dramaturg hozzáértése a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatok megírásában. A Harag György Társulat otthont ad az eseménynek és a szervezési feladatokban is helytáll. Már négy éve a Szatmár Megyei Tanácstól is kapunk rá pénzt, és a városi tanács is gondolt ránk. Végeredményben a személyes ismeretségek hozták a legtöbb segítséget. Hiszen ez egy nagy közügy: január 22. és 29. között Szatmár lesz egy hétig a környék kulturális fővárosa!

Márk-Nagy Ágota