Az intelligenciahányados emelkedését kutatták a világ lakossága körében osztrák kutatók. Az első ilyen jellegű, több mint egy évszázadot felölelő tanulmányukban a szakemberek igazolták, hogy az IQ-teszteken elért pontszámok folyamatosan emelkedtek, tíz év alatt átlagosan három pontot.

Ez a növekedés azonban nem feltétlenül a megismerési képességek gyarapodására vezethető vissza, és észrevehetően lefékeződött a közelmúltban — írja a hir24.hu. A Bécsi Egyetem szakemberei arra voltak kíváncsiak, hogy valóban egyre intelligensebb lesz-e az ember, és a jövőben nőhet-e még tovább az intelligenciaszint. 1984-ben az Egyesült Államok lakossága körében tanulmányozták először az intelligenciaszint emelkedését, és kimutatták az IQ-teszteken elért átlagpontszámok folyamatos emelkedését. A Flynn-hatásnak elnevezett jelenség - nevét felfedezőjéről James R. Flynn politológusról kapta - azóta is foglakoztatja a tudóstársadalmat, különösen az emelkedés mértéke és okai. Már akkor kimutatták, hogy az emelkedés mértéke évtizedenként nagyjából hárompontnyi. A gondolkodás és a tudás folyamatos javulásának okai között a kutatók a jobb minőségű táplálékot, a higiéniát, a jobb orvosi ellátást - különösen kisgyermekkorban - éppúgy megnevezték, mint az oktatás minőségének javulását. A szakemberek megnézték azt, hogy az IQ-teszteken napjainkban elért átlag 100 pontos eredmény milyen eredménynek felelhetett meg a múltban, mennyire volt egyenletes a növekedés. Kimutatták, hogy az IQ növekedése az 1920-as, 30-as években viszonylag magas volt, a második világháború idején azonban Európában jóval kisebb. A háború után a teszteredmények ismét javultak, ám az utóbbi 30-40 évben a tesztgörbék ellaposodtak. Ez arra utal, hogy a jobb táplálkozás és iskolázottság már nem lehet a növekedés rugója. Az egyre fokozódó specializálódás vissza is üthet: egyes területeken az emberek jobbak lesznek, ám más területeken a fejlődés elmarad - ami negatív hatással lehet az IQ-tesztek eredményeire - vélik a szakemberek.