Tegnap ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek Vetésen, s az istentiszteleten és az azt követő koszorúzási ünnepségen Nagy Csaba tárogatóművész kísérte az énekeket és idézte meg Rákóczi korát. Előadást tartott Thoroczkay Sándor történelemtanár.

2008. augusztus 28-án emlékeztek meg először Vetés község lakói Török József kezdeményezésére a vetési pátensről. Akkor dr. Németi János és Thoroczkay Sándor történelemtanár tartott előadást a szép számban egybegyűltek előtt II. Rákóczi Ferenc vetés-gorzási táborában kiadott, a szabadságharc tekintetében igen jelentős dokumentumról, bemutatva a vetési tábort és az ehhez kapcsolódó történelmi eseményeket. Tíz éve megemlékeznek erről a jelentős eseményről augusztus végén, hol színes kulturális műsorokkal és érdekes előadásokkal fűszerezve, hol szerényebb körülmények között. 2011-ben a pátens emlékére sikerült felállítani a megye első Rákóczi-szobrát — összegezte az eddigi eredményeket Török József.

Máthé Róbert helyi református lelkipásztor igehirdetésében párhuzamot vont Ádám és Éva, valamint Káin és Ábel drámája között. Ádám a bűnbeesés után elrejtőzött, s ugyanezt tette Káin is, miután megölte Ábelt. Minden ember magával viszi a szülőktől kapott tulajdonságokat, de ha megvan benne az erős akarat és a szándék, lemondhat arról, amit nem tart sajátjának. Káin ugyanolyan áldozat, mint Ábel, lelki válság gyötri, továbbviszi apja szomorú sorsát, tudja, hogy el kell jutnia valahonnan valahova, mégis mindig otthontalan marad. A Rákóczi-megemlékezésre utalva a lelkipásztor rávilágított, hogy II. Rákóczi Ferenc is otthontalanul, az örökös vándorlásban élte le az életét. Folyamatosan felvetődik bennünk a kérdés: van-e célja és értelme az örökké válságos életnek? Nagyon fontos, hogy megszülessen az életünkben a tudatosság. Szenvedések és örömök között vívódunk egész életünkben, a szenvedés és az öröm között vívódik az emberi lélek, míg megtalálja az Isten felé vezető utat — hangsúlyozta az igehirdető. Thoroczkay Sándor történelemtanár II. Rákóczi Ferencnek az 1703–1711 között zajlott szabadságharcban kifejtett tevékenységéről tartott előadást. Részletesebben is kitért arra az időszakra, amikor a fejedelem Szatmárnémetiben és Vetésen tartózkodott. A vetési pátens (a korabeli latin szaknyelvben a latin patens jelentése parancs, törvényerejű rendelet, elöljárói engedélyirat, nyílt parancs) a Rákóczi-szabadságharc, során 1703. augusztus 28-án közzétett rendelet volt. A szatmári várat ostromló vetési kuruc táborban megfogalmazott pátens mentesítette a kuruc seregben harcoló jobbágyokat és azok családtagjait minden közteher és földesúri szolgáltatás alól. A Rákóczi-szobornál rövid műsort adtak elő a Színi Táltosok (Boros Noémi, Januczás Viktória, Markocsán Alexandra), a megemlékezés koszorúzással ért véget.

 Elek György