Amikor az RMDSZ is része a koalíciónak, működik a partnerség. Nem ígéretekből, hanem munkából és eredményekből élünk.
És azt is tudjuk, mi történik, ha nincs ott az RMDSZ a döntéshozatalnál: elapadnak a források, elszállnak a tervek. Nincs, aki kiálljon értünk. Aki megmarad, az vagy hallgat, vagy csak mutogat.

Ezért mondom: május 4-én nem lehetünk közömbösek. Ez most nem csak egy elnökválasztás. Most az a kérdés, hogy lesz-e, aki odafigyel ránk, vagy visszasüllyedünk a mellőzöttek közé.

Nem akarom hosszan ragozni, hiszen nem a beszéd, hanem a cselekvés a kenyerem. A szélsőségek erősödnek. Simion, a magyarellenes politikus, aki a gyalázatos úzvölgyi temetőrongálás során vált ismertté, biztosan ott van az élmezőnyben. És ha bejut a második fordulóba, akkor csak egyvalaki tudja megállítani: Crin Antonescu.

Miért ő? Mert nyugodt. Mert tapasztalt. Mert nem játszik háborús retorikával. Mert érti, hogy kisebbségben élni nem kiváltság – hanem napi harc a tisztességes életért. És ami a legfontosabb: ő az egyetlen jelölt, akivel az RMDSZ kormányon maradhat.

Ez nem pártpolitika. Ez Szatmárnémeti jövője. Ez a szatmári magyarok és az erdélyi magyar közösség jövője. Mert ha mi nem vagyunk ott a döntéseknél, akkor senki nem védi meg a magyar óvodát, iskolát, templomot, rendezvényt, kultúrát, közösséget.
Nézzünk körbe. Aki azt mondja, „mindegy, ki nyer”, az nem él a valóságban. Mert nem mindegy. 
Nem mindegy, hogy egy szélsőséges vagy egy kiegyensúlyozott ember irányítja ezt az országot. Nem mindegy, hogy partnerként kezelnek bennünket– vagy útban vagyunk.

Crin Antonescu partnerként kezel. Nem tegnap óta. Régóta. Ismeri az RMDSZ-t, és amit vállal, azt végigviszi. Nem ígér csodát – de azt, amit mond, komolyan lehet venni. Ez most nagyon ritka érték a politikában.

Lehetne nála jobb jelölt? Hát persze. Mindig lehetne jobb. De egy várost nem feltételes módban építünk, hanem jelen időben. És akkor a kérdés így hangzik: van nála jobb jelölt? A válasz pedig így: nincs. Az egyik nyíltan magyarellenes, a másik már elárult, amikor tehette, a harmadik észre sem vesz bennünket, a többinek meg nincs esélye.
Ezért mondom egyenesen: május 4-én menjünk el szavazni.

Ne csak beszéljünk a közösségről – tegyünk is érte. Szavazzunk Crin Antonescura.
Mert ha ő győz, mi is nyerünk. Szatmárnémeti is. Erdély és az ország is. A magyar közösség is.

Ez a választás most rólunk szól. És rajtunk múlik.

Kereskényi Gábor

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON! 

(Material publicitar politic, UDMR - A.Ro, [email protected], str. Dr. J.Lister 57, sect. 5, București, CMF: 33250004, CPP: A1B1C1D1E1)