Az EB hatékonyabb fellépést szorgalmaz az úgynevezett „legális kábítószerek” - vagyis a tiltott kábítószerek, így a kokain és az ecstasy alternatívájaként használt új pszichoaktív anyagok — terjesztése ellen.

A szóban forgó szerek egy részét „dizájner drogoknak” is nevezik. Ezek olyan vegyületek, amelyeket a kábítószerlistán szereplő tiltott anyagok apró változtatásaival állítanak elő, kijátszva ezzel a tilalmat. A világhálón terjednek azok az útmutatók, amelyek az újfajta pszichoaktív szerek készítési módját részletezik.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény által kedden előterjesztett indítványok értelmében a káros pszichoaktív anyagokat anélkül vonhatnák ki gyorsan a piacról, hogy a jogszerű ipari és kereskedelmi felhasználást kockáztatnák.

„A határok nélküli belső piac miatt közös uniós szabályokra van szükség a probléma megoldásához” — mondta brüsszeli sajtótájékoztatóján Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke.

Az EU-ban észlelt új pszichoaktív anyagok száma 2009 és 2012 között megháromszorozódott. Idén már hetente több új ilyen anyagról érkezett bejelentés.

A fiatalok kábítószerrel kapcsolatos magatartását vizsgáló 2011-es Eurobarométer-jelentés azt mutatta, hogy az EU-ban a fiatalok 5 százaléka életében legalább egyszer kipróbálta már az ilyen anyagokat. Írországban ez az arány 16 százalékos, Lengyelországban, Lettországban és Nagy-Britanniában pedig közel 10 százalékos volt.

Az új pszichoaktív anyagok fogyasztása halálos is lehet. A 5-IT elnevezésű anyag például az összesítések szerint 2012 áprilisa és augusztusa között 24 embert ölt meg az uniós országokban. A 4-MA, amely az amfetamin hatását utánozza, az uniós országokban csak 2010 és 2012 között 21 halálesettel hozható összefüggésbe.

A Reding által ismertetett javaslatcsomag egyik fő eleme a betiltási eljárás meggyorsítása. Jelenleg az EU-ban legalább két évig tart egy anyag betiltása. Az indítvány értelmében a jövőben az unió már 10 hónapon belül képes lenne reagálni egy új vegyület megjelenésére. A különösen súlyos esetekben az eljárás még rövidebb lehetne: lehetőség nyílna az anyagot azonnal kivonni a piacról egy évre, a kockázatelemzés idejére. A jelenlegi rendszerben nincs lehetőség átmeneti intézkedésekre, a brüsszeli bizottságnak meg kell várnia a teljes kockázatértékelési jelentés elkészülését ahhoz, hogy javaslatot tehessen a vitatott anyag forgalmazásának megtiltására.

Az új rendszer ugyanakkor arányosabb is lenne: fokozatos megközelítést tenne lehetővé, vagyis a mérsékelt kockázatot jelentő anyagokat csupán piaci korlátozás, a nagy kockázatot jelentő anyagokat viszont teljes körű piaci tilalom alá helyezzék. Büntetőjogi rendelkezések hatálya alá csak a legkárosabb, a fogyasztók egészsége szempontjából súlyos kockázatokkal járó anyagokat helyeznék, ahogyan az a kábítószerek esetében is történik. A jelenlegi rendszer szerint az unió csak két szélső lehetőség közül választhat: vagy nem tesz semmilyen lépést, vagy teljes körű piaci tilalmat és büntetőjogi szankciókat vezet be. A bizottsági javaslatokat az uniós tagállami kormányok képviselőiből álló tanácsnak, valamint az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia.