Csatlakozva az országos megmozduláshoz a Szatmár megyei igazságügyi intézmények írnokai is munkabeszüntetéssel tiltakoztak a különnyugdíjak eltörlése ellen szerda délelőtt.

A külön — vagy ha úgy tetszik, speciális — nyugdíjak léte és ténye állandó konfliktusforrás a társadalomban és a politikumban is, az új nemzeti liberális párti kormány ellenzéki korában is folyamatosan bírálta e plusz juttatást, most pedig siet(ne) eltörölni azt. A speciális nyugdíjakat egyébként a központi költségvetésből fizetik, nem az alkalmazott társadalombiztosítási hozzájárulása alapján számolják ki, és nem a nyugdíjkasszát terhelik; az összeget azok a közintézmények foglalják bele a költségvetésükbe, amelyek számára a jelenlegi törvény lehetővé teszi, hogy az öregségi nyugdíjon felüli juttatást biztosítsanak a nyugdíjba vonult alkalmazottaiknak — s míg anno ez a kivétel csak a hadsereg és a belügyminisztérium dolgozóit illette meg, ma már igencsak bővült a plusz juttatásra jogosultak köre.

A képviselőház munkaügyi bizottsága kedden kedvezően véleményezte a különnyugdíjak eltörléséről szóló tervezetet (az intézkedés alól kivételt képeznek a katonáknak és a belügyi struktúrák volt alkalmazottainak folyósított speciális nyugdíjak), amelyről szerdán szavazott volna a képviselőház — az ülés kezdetére pedig országos tiltakozó megmozdulást hirdettek és tartottak az igazságügyi írnokok, megbénítva az igazságszolgáltatás működését, szakszervezetük ugyanis azt sérelmezi, hogy velük nem tárgyalt, egyeztetett senki a különnyugdíjak eltörléséről. Csatlakoztak az országos megmozduláshoz a Szatmár megyei igazságügyi intézmények írnokai is, akik a Törvényszék épületének lépcsőin gyűltek össze, elégedetlenségüket megfogalmazó szövegeket tartva kezükben. Mint mondták, ők az igazságügy szorgos hangyái, nélkülük nem is tudna működni a gépezet, hiszen minden, bíróságon, ügyészségen, törvényszéken elhangzott szót ők rögzítenek, komoly szellemi és fizikai munkájuk pedig csak elméletben nyolcórás munkakör, a valóságban 24 órából 24 órát az igazságügy rendelkezésére állnak, hiszen a tárgyalások, meghallgatások hosszúra nyúlnak, sokszor hétvégéken, ünnepnapokon, késő este, sőt, éjszaka is dolgoznak. Ráadásul az igazságügyi írnoki tisztség összeegyeztethetetlen bármilyen más köztisztviselői tevékenységgel, és számos egyéb tevékenységtől (plusz juttatást biztosító munkától, másod- vagy harmadállástól) is el vannak tiltva.

A speciális nyugdíjak eltörlésére vonatkozó tervezet végül szerdán nem került megvitatásra-szavazásra, s úgy tűnik, erre majd csak a jövő évben kerül sor. „Az eltörlésnek vannak nemzetközi vonzatai is, és egészében nem így kellene megoldani ezt — amikor az az illető nyugdíjba vonult, egy érvényben lévő, hatályos törvény szerint ment nyugdíjba, azaz a plusz juttatása megszerzett joga. Egy törvényt visszamenőleg megszüntetni nagyon kétes eredménnyel végződhet. Valószínűleg sokan lesznek, akik perre viszik majd a dolgot, s tetszik vagy sem, a törvény nekik fog igazat adni. Sokkal hatékonyabb, kivitelezhetőbb és hasznosabb lenne az, amit az RMDSZ javasolt: egy bizonyos nyugdíjösszeg fölött fizessen 90%-os adót az illető! Nem mellesleg egy ilyen konkrét, vitathatatlan számokra alapuló szabályt nincs az a bizottság és bíróság, amelyik megtámadhatná” — magyarázta megkeresésünkre Erdei D. István parlamenti képviselő. Hozzátette azt is: a különnyugdíjakban részesülők zöme nem a parlamenterek köréből kerül ki, „csak mindenki ránk mutogat, megfeledkezve a hadseregről, a belügyről, az igazságügyről, bírákról, ügyészekről.”

Szabó Kinga Mária