A sürgősségi kormányrendelet értelmében tilos a tarló, a nád, a cserjék vagy füves területek égetése az illetékes környezetvédelmi hatóságok hozzájárulása és a közösségi segélyszolgálatok előzetes tájékoztatása nélkül. Bár az égetés módszerét még mindig gyakran használják a telkek karbantartása céljából, fontos tudni, hogy ez nincs összhangban a környezetvédelmi elvekkel, a tarlóégetés tehát nem jelent megoldást a növényi hulladék eltávolítására. Ezenkívül a tarló vagy bármilyen más növényi maradvány égetése szigorúan tilos, kivéve akkor, ha azt növényegészségügyi intézkedésként írják elő a hatóságok, bizonyos betegségek vagy kártevők terjedésének megakadályozása érdekében.
A Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség (APM) az alábbi esetekben bocsát ki tarlóégetési engedélyt: amennyiben a növényvédelmi igazgatóság által kiállított dokumentum bizonyítja, hogy az adott területen karanténintézkedésként szükséges az égetés, amelyet bizonyos betegségek vagy kártevők terjedésének megakadályozása céljából kezdeményeznek; a közösségi segélyszolgálatokhoz benyújtott kérvény nyomán jóváhagyják a nyílt láng használatát; a környezetvédelmi őrség engedélyével; egy előre összeállított tervrajzon fel van tüntetve az a terület, ahol az égetési munkálatok zajlanak; illetve amennyiben van engedély a Védett Területek Országos Ügynökségétől. A tarló, a nád, a cserjék és a füves növényzet elégetése védett területeken és ökológiai helyreállításnak alávetett területeken bűncselekménynek minősül, és három hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntetendő, mivel az életet vagy az emberi egészséget, állatokat vagy növényeket veszélyezteti.
A Mezőgazdasági, Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) is felhívja a figyelmet arra, hogy az állattenyésztőknek is be kell tartaniuk a vonatkozó előírásokat, miszerint tilos a tarló és a növényi maradványok szántóföldön való elégetése, illetve az állandó legelők növényzetének elégetése.
A rendelkezések megszegése esetén az illetékes hatóságok az alábbi pénzbírságokat róhatják ki: 3000 lejtől 6000 lejig terjedő pénzbírság magánszemélyek és 25 000 lejtől 50 000 lejig jogi személyek esetében — áll az APM közleményében. A növényi eredetű hulladékok égetése nem csak a környezetben okoz hatalmas károkat, de az emberek egészségére is komoly veszélyt jelent. Éppen ezért a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség arra kér mindenkit, hogy csakis a megfelelő előírások betartása által szabaduljanak meg a növényi eredetű hulladékoktól.

Kallós András