Szatmárnémeti

„Ti sem vagytok többek”

2020.01.13 - 08:12

Tegnap Szatmár-Németi református templomában és az annak cintermében felállított doni emlékműnél emlékeztek meg az 1943. január 12-i doni kitörésről és annak következményeiről.

Az istentiszteleten Sipos Miklós lelkipásztor hirdetett igét Máté evangéliuma 5. részének 47. verse alapján: „És ha csak testvéreiteket köszöntitek, mennyivel tesztek többek másoknál? Nem ugyanezt teszik a pogányok is?”

A lelkipásztor az igemagyarázatot a „többek” szóra építette. Három kérdés vetődött fel: mi volt az a több, amivel a farizeusok és az írástudók rendelkeztek; mennyivel leszünk mi többek, mint az átlagemberek; mennyivel adott többet Isten nekünk, mint másoknak? Meg kell tanulni, hogyan kell éljenek Krisztus megváltottjai, és nem szabad megfeledkezni arról, hogy Krisztus megváltottjai azért tesznek többet, mert többet is kapnak.

Dr. Keresztesi Csaba történelemtanár vállalta el, hogy méltatja a doni áttörés okait, annak történetét és következményeit. Keresztesi sajnálatosnak tartja, hogy még mindig vannak, akik gúnyt űznek és megpróbálnak tőkét kovácsolni a történelemnek ezen tragikus eseményéből. A doni csatában 130–140 ezer katona vesztette életét, az akkori veszteségeket a magyar nemzet sohasem tudta pótolni. Keresztesi kitért azokra a személyekre, akik Szatmár megyéből kényszerültek részt venni a második magyar hadseregben. Közöttük megemlítette Gellért Sándort, aki A magyarok háborúja című eposzában számolt be az általa tapasztaltakról. A szatmári túlélők közül már csak a 99 éves Ferenci Lajos van az élők sorában, ő most is, mint minden évben, részt vett a doni megemlékezésen. Keresztesi Csaba arra a kérdésre próbált választ adni, hogy mit kerestek a magyar katonák a Donnál. A trianoni döntés nagy fájdalmat okozott a magyar nép számára. A harmadik birodalom támogatásával az elcsatolt területek egy része visszakerült az anyaországhoz. Ezen területek visszacsatolásának hatalmas ára volt. A németek arra kérték Horthyt, hogy a teljes magyar hadsereget küldje ki a keleti frontra. Ma már tudjuk, hogy egy katonai és politikai kényszerhelyzet teremtette meg ezt a helyzetet. Keresztesi Csaba tanulmányt ír a doni csatáról, amelyben választ ad a ma még bizonytalan kérdésekre.

Az istentisztelet és az előadás után a résztvevők kivonultak a templomból, meghallgatták Gellért Ágnes versét, és megkoszorúzták az emlékművet.

 

 

Elek György