Az ókori népek vallásában fontos szerepet kapott a böjt, igaz, más formában és céllal. Más formában és céllal böjtöltek és böjtölnek a keresztény egyházak hívei, és érdekes módon ebben a mai modern világban, amikor ismét divat lett a böjt, ismét más formát kapott. A test megtisztulását remélik tőle nagyon sokan, ideig-óráig ez talán tapasztalható is, hosszú távon viszont nem ez a megoldás. Az egészséges életmód hívei többnyire a testi megtisztulás reményében gyakorolják ezt a hagyományt, keveset törődve a lelki és szellemi megújulással. A mai rohanó, rosszul táplálkozó, önmagával keveset törődő ember életében jót tesz a böjt — állítják sokan —, ezért időnként maguk is alkalmazzák a modern böjt valamelyik formáját. Ezt támogatják a szakemberek is, amikor azt mondják: a szervezetnek akár hetente egy alkalommal jót tesz a böjt, mert az méregtelenítő kúrának is beillik. A vallás mást mond. Az ember a mindennapokban a külső forrásokból táplálkozik, kívülről viszi be a táplálékot, a böjt idején azonban belülről kellene táplálkozzon az ember. Az ideig-óráig történő megtisztulás a testnek sem használ sokat, a szellem viszont változatlan marad. Vallásos értelemben a szellem és a lélek megtisztulásához az ember meg kell vizsgálja önmagát. A külső megtisztulás semmit sem ér, ha az emberben belül nem történik változás. Csak akkor tudunk megszabadulni a lelki tehertől, ha felismerjük azt. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha megpróbálunk rendet rakni a lelkünkben, és elválasztani a jót a rossztól. Az igazi böjt nem csak a vallásos ember számára lehet eredményes, hiszen minden embernek jót tesz az, ha felismeri hibáit, ha belátja tévedéseit, ha vállalja a szembenézést azokkal a tettekkel, amelyeket már nem lehet nem megtörténteknek nyilvánítani, de meg lehet állítani a folytatásukat.

Elek György