Restaurált változatában bárki számára megtekinthető az a térkép, amely Nagykároly 1857-es kataszteri elrendezését mutatja be. Dr. Hágó Attila Nándor, a múzeum vezetője adott bővebb felvilágosítást szerkesztőségünknek a térképről.

Számtalan információval gazdagodhatnak azok az érdeklődők, akik egy képzeletbeli időutazás keretében megvizsgálják azt a régi Nagykároly-térképet, amelyet évekkel ezelőtt az intézmény korábbi igazgatója, dr. Németi János régész, tudományos kutató adományozott a Nagykárolyi Városi Múzeumnak.

„Ez a térkép Nagykároly 1857-es kataszteri elrendezését mutatja be. Szerepelnek rajta a házak helyrajzi számai, illetve be van rajta rajzolva a területek nagysága is. Látszanak az akkor meglévő utcák, valamint a fontosabb épületek is: korabeli méretében, formájában a Károlyi-kastély, a római katolikus templom, a megyeháza, a piarista rendház, a görögkatolikus templom, a református templom, a zsidó templom. Nagyszerű képet ad az akkori utcanevekről, hiszen a fontosabbak szerepelnek a térképen. Látszik az is, hogy merre volt a lovarda, az Epres kert, a kenderföldek, melyek voltak a városrészek. A régi városközpont piactere is ki van jelölve, ahol Szent Flórián szobra volt látható, illetve a cédulaház. Vannak olyan jelzések is, amelyek a kutakat mutatták. Nagyon fontos dokumentum ez, hiszen látszik a város akkori határa. Ezt mai szemmel úgy kell elképzelni, hogy ahol a református temető Szőlő úti frontja véget ér, ott ért véget anno a város. Akkoriban Nagykárolynak 12–14 ezer fő körül lehetett a lakossága. A térkép szerint a ma Petri telepként, Teremi részként ismert területek később épültek ki, mert ezek nemesi birtokok voltak, amelyek a Ferdinánd király által hozott 21-es törvény alapján kerültek feldarabolásra, s így alakultak ki. Ahol most a zsidó temető található, illetve annak a hátsó része elvileg a Budai Nagy Antal utcával bezárólag volt a város széle. A Mesterrészi temető volt a város Mezőterem felé eső széle, a Fazekas utca volt a Gencs felé eső rész vége. A Fazekas utca kimegy a Majtényi útra is, innen a kismalomhoz, amely szintén a város végét jelentette. Továbbhaladva a Kaplonyi út irányában a régi cukorgyártól beljebb lehetett a régi városvég, ahol az egykori kertészet is helyet kapott. Az állomás felé haladva ezen a képzeletbeli sétán (bár az állomás a térkép megrajzolása után készült), elérünk a csanálosi úthoz, ahol már akkor megtalálható volt a cigánynegyed” — nyilatkozta dr. Hágó Attila Nándor, a múzeum vezetője.

„Szakemberi szemmel nézve egy nagyon fontos dokumentum ez, amely a mai korszerű digitalizációs és egyéb számítógépes technikák révén a közérdeklődésére is számot tarthat. Beszéltünk is egy topográfus szakemberrel, Mihali Nándorral, s felmerült az az elképzelés, hogy készülhessen egy olyan digitalizált változata ennek a térképnek, amely a régi térképet összeveti a mai Nagykárolyéval. Videókat, háromdimenziós felvételeket és egyéb érdekességet is lehetne ebből készíteni. Bárki megnézhetné, hogy az adott ház, utca megtalálható volt-e akkoriban, vagy mikor készült el. Persze, ha van pénz és szakember, aki megcsinálja, akkor el lehetne készíttetni a város háromdimenziós képét. Az átfogó kutatómunka eredménye egy olyan adatbázis lehetne, amely megmutatná, hogy az adott korszakban kik laktak egy-egy házban. Amennyiben nem lesz egy ilyen érdeklődő sem, attól még a térképpel vannak terveink. Elképzeléseink szerint több más tárggyal együtt kiállítjuk, hogy a nagyközönség számára is hozzáférhető legyen még ebben az évben. Addig is, míg ez megtörténik, bárki eljöhet megnézni és tanulmányozni ezt a térképet” — mondta a történész szakember.

Tőtős Tímea