Egyre elterjedtebb az elektromos cigaretták és más hevített dohánytermékek használata a 13 és 19 év közötti gyerekek és fiatalok körében – hívja fel a figyelmet az Egészségügyi Minisztérium, hangsúlyozva, hogy a serdülőkori nikotinfogyasztás amellett, hogy növeli a felnőttkori függőség kialakulásának kockázatát, a kognitív fejlődésre is negatívan hat.

Az Országos Közegészségügyi Intézet által az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az atlantai betegség-ellenőrzési és -megelőzési központ közreműködésével 2004 és 2018 között végzett felmérés szerint a 13 és 15 év közötti fiatalok körében jelentősen lassult az elmúlt években a cigarettafogyasztás csökkenésének üteme: míg 2013-ban 30,3 százalékkal kevesebben dohányoztak rendszeresen ebben a korcsoportban 2009-hez képest, 2017-ben alig 8,3 százalékkal jegyeztek kevesebb dohányzót 2013-hoz viszonyítva.

Ugyanakkor egyre elterjedtebb lett a serdülők körében az elektromos cigaretta használata: 2017-ben az iskolások 8,2 százaléka szívott elektromos, 8,6 százalékuk pedig hagyományos cigarettát – hívja fel a figyelmet a szaktárca a dohányzásmentes világnap alkalmából kiadott közleményében. Míg 2013-ban az elektromos cigarettát kipróbáló fiatalok 37,8 százaléka vált rendszeresen cigarettázóvá, 2017-re ez az arány 53 százalékra nőtt. Mindössze egyévnyi marketingkampányt követően 2017-ben a 13-15 éves gyerekek egyötöde (20,6 százaléka) ismerte már a hevített dohánytermékeket, 3,1 százalékuk pedig azt mondta, hogy rendszeresen élt ezekkel az elmúlt 30 napban.

A felmérésből az is kiderül, hogy míg a felnőtt lakosság körében a 2011-ben jegyzett 26,7 százalékról 2018-ra 30 százalékra nőtt a dohányzók aránya, a 15 és 24 év közöttiek körében 22,6 százalékról 33,5 százalékra emelkedett.

Károsítja a gyermek agyát

Az Egészségügyi Minisztérium közleménye felhívja a figyelmet, hogy a nikotinfogyasztás károsíthatja a gyermekek fejlődésben lévő agyát. Rámutatnak arra is, hogy a belélegzett nikotin függőségét okoz, függetlenül attól, hogy klasszikus, elektronikus cigaretta vagy más termék révén jut be a szervezetbe. Így a már serdülőkorban dohányzók esetében sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy rendszeresen dohányzó felnőttekké válnak – mutatnak rá.

A dohányzás csökkenti a szervezet ellenálló-képességét, ami a jelenlegi koronavírus-világjárvány közepette még nagyobb jelentőséggel bír. Sem a dohányzás, sem a belélegzett nikotin nem véd meg a koronavírussal való megfertőződéstől, sőt: a cigarettázás sérülékenyebbé teszi a légzőszervi nyálkahártyát és a tüdőt is.

Az Egészségügyi Minisztérium támogatja az Egészségügyi Világszervezet törekvését, amely egy új, dohányzásmentes generáció kialakítását célozza. Az idei dohányzásmentes világnapon a WHO kampánya a fiatalok védelmére hívja fel a figyelmet, akik a leginkább ki vannak téve a dohányipar manipulációjának. Világszerte évente 8 millió ember veszíti életét a dohányzás és a passzív dohányzás miatt – áll még a szaktárca közleményében.

Hogyan szokjon le?

A leszokás sikeressége alapvetően két tényezőtől függ. Az egyik az, hogy milyen erős a nikotin függőség, a másik pedig az, hogy milyen erős a leszokni vágyó egyén elhatározása, motivációja a leszokásra.

Ha megtörtént az elhatározás, felkészültünk a leszokásra, itt az ideje, hogy a megfelelő módszerrel szokjunk le, vagyis tegyük le véglegesen a cigarettát. A megfelelő leszokási mód megválasztásához kérjük ki egy szakember tanácsát. Ez a szakember lehet a háziorvos, vagy a a legközelebbi tüdőgondozó tüdőgyógyász szakorvos. Akármilyen módszerrel is kíséreljük meg a leszokást, nagyobb a siker esélye, ha szakember vezette 2-3 hónapos programszerű leszokás támogatás keretei között történik a leszokás. Ez alatt az idő alatt a programot vezető, támogató szakember 4-6 alkalommal is találkozik a pácienssel. Ilyenkor megbeszélik a tapasztaltakat, ellenőrzik a testsúly változását. A kilélegzett levegő szénmonoxid szintjének a meghatározásával kontrollálják a dohányzás mentességet. Ekkor kerülhet sor a gyógyszer felírására is, ha gyógyszeres leszokási módszert választottak.

Olyan esetekben, amikor még nem alakult ki nikotin függőség, vagy az csak gyenge fokú, megkísérelhetők a gyógyszeres támogatás nélküli módszerek. Ilyenkor is fontos azonban, hogy szakember adjon tanácsot és két-három hónapon keresztül több alkalommal is találkozzon vele a páciens, beszéljék meg a tapasztaltakat. A megvonási tünetek még gyenge függőség esetén is jelentkezhetnek.

Közepes, vagy erős függőség esetén erősebb és kitartóbb megvonási tünetek jelentkezhetnek, csekély az esély arra, hogy gyógyszeres támogatás nélkül is sikeres lesz a leszokás. Közepes, vagy erős nikotin függőségre kell gondolnunk, ha valaki több mint tíz éve dohányzik, s naponta elszív egy doboz cigarettát. Erre utal az is, ha valaki reggel az ébredést követően fél órán belül rágyújt az első cigarettájára.

A gyógyszeres támogatással történő leszokás is akkor a legsikeresebb, ha három hónapig tartó szakember által támogatott leszokási program keretében történik, 4-6 találkozással.