A tanácskozás első, pénteki napján a tagállami vezetők délelőtt tíz órától folyattak megbeszélést, ezt követően két-, illetve többoldalú megbeszéléseket tartottak, majd az este kilenc óra táján kezdődő munkavacsorát Charles Michel, az Európai Tanács elnöke valamivel éjfél előtt berekesztette.

Diplomáciai források szerint ennek oka az volt, hogy az egyeztetések kevés előrehaladást eredményeztek. A tanácskozás legvitatottabb, megosztó és politikai kérdései között egyebek mellett a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés szerepel. A "takarékos négyeknek" nevezett EU-tagállamok, Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország kisebb költségvetést szeretnének, és nagyobb beleszólást abba, hogy a tagállamok hogyan költik majd el az uniós pénzeket.

 Michel szombaton új költségvetési javaslattal állt elő a megállapodás mihamarabbi eléréséért. A mintegy 65 oldalas kompromisszumos tervezet megtartotta a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap összetételével összefüggésben viszont azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen.

A "takarékos négyek" üdvözölték Michel javaslatát, az ugyanis a legtöbb ponton egyezett álláspontjukkal.

 A megbeszélések előrehaladását illetően a tagállamok eltérően vélekedtek.

"A tárgyalásokat kemény küzdelem jellemzi, de a dolgok a helyes irányba haladnak, és ez a legfontosabb - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár szombaton.

 Üdvözölte, hogy az uniós tanács elnökének javaslata alapján a költségvetés kisebb összegű lenne, de országa esetében a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmus egyösszegű visszatérítést biztosító kedvezményei nagyobbak. Hozzátette azonban: még nyitott a kérdés, miként lehetséges biztosítani, hogy a pénzt megfelelően használják fel az egyes tagállamok egyebek mellett a zöld és a digitális átállásra, és a gazdaságot élénkítő szükséges reformokra. Különösen érzékeny ez néhány olyan tagállam esetében, amelyekben növelni kell a versenyképességet - húzta alá.

Derülátónak mutatkozott Krisjanis Karins lett miniszterelnök is, aki a tárgyalások szünetében úgy nyilatkozott: esélyt lát a megállapodásra. Azt mondta, az elképzelések lényegesen közeledtek egymáshoz a délután folyatott kétoldalú megbeszélek folyamán, nyitott kérdést az elosztandó pénz mennyisége képez. A helyreállítási alap tételeleit tekintve több kompromisszumra van szükség, a hosszú távú költségvetés esetében jobban közeledtek az álláspontok - vélekedett.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök kollégáinál borúlátóbban nyilatkozott. Véleménye szerint a tárgyalások megtorpantak, a megbeszélés a vártnál bonyolultabbnak bizonyult, egyes kérdéseket tekintve nem közelednek az álláspontok. Róma megállapodást akar, azonban a végső számoknak a tagállamok között arányosnak, a válság kezelését tekintve hatékonynak kell lennie - tette hozzá.

Magyarország a nap folyamán javaslatot terjesztett elő az uniós költségvetéshez. Erről a tagállami vezetők az este kilenc órakor elkezdődött munkavacsorán tárgyaltak.

 "A magyarok pénzéről csakis a magyarok dönthetnek" - nyilatkozta az MTI-nek Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. Elmondta, a pénzügyi kérdésekben, az összegek nagyságát és elosztásának módját illetően közeledtek az álláspontok. Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is abban a felfogásban folytatja a tárgyalásokat, hogy semmiféle politikai előfeltételt nem lehet állítani a pénzek elosztásával és elköltésével szemben - hangsúlyozta.

A pénteken kezdődött, kétnaposra tervezett, de vasárnap is folytatódó csúcstalálkozón az Európai Tanácsnak az unió következő hétéves költségvetéséről, valamint az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási csomagról kell megállapodnia. Utóbbi célja, hogy enyhítsen a járvány miatt kialakult gazdasági válságon. A bizottság tervei szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.