Módosult a törvény: családon belüli erőszak esetén a távoltartási végzést a bíróságnak kötelező közölnie a rendőrséggel a határozathozatal időpontjától számított 5 órán belül.

A családon belüli erőszakról nem illik beszélni. Hallgat a család, hallgatnak a rokonok, a szomszédok. Maguk a sértettek is magánügynek tekintik, több okból is. Sokszor az áldozat egyszerűen letagadja a bántalmazást azért, mert mind lelkileg, mind anyagilag kiszolgáltatott helyzetben van, vagy hogy megőrizze a család egységét. És tartanak (joggal) az agresszor bosszújától is. Az áldozatok hatékonyabb és gyorsabb védelmét teszi lehetővé Cseke Attila Bihar megyei képviselő törvénymódosító javaslata, melyet a parlament egyöntetűen elfogadott, s legkésőbb november közepétől életbe is lép. A 2003-ban kiadott, a családon belüli erőszak áldozatainak védelmét biztosító 217-es számú törvény módosítása azért volt időszerű, mert sok esetben nem nyújtott teljes körű védelmet az áldozatoknak. Az elfogadott s hamarosan alkalmazásra kerülő jogszabály értelmében a bíróság dönthet többek között az erőszakot elkövető személy ideiglenes kilakoltatásáról, akár abban az esetben is, ha az ingatlan az ő tulajdonát képezi. Továbbá távoltartási határozatot is hozhat, vagy a sértettel történő bármely nemű kapcsolatba lépést is megtilthatja (személyesen, telefonon és levél útján egyaránt).

„Sajnos eddig a bíróság sokszor hetekkel, sőt, esetenként csak 60 nappal a döntés megszületése után közölte a védelmi határozatot a rendőrséggel. El lehet képzelni, milyen állapotok uralkodhattak ilyen körülmények között: az áldozat tudja, hogy van egy döntés, ami ugyan védi őt, csak a rendőrség még nem alkalmazhatja, a támadó pedig ennek ismeretében esetleg „igyekszik maximálisan kihasználni” a rendelkezésére álló időt” — magyarázta szerkesztőségünknek Cseke Attila. — Az elfogadott módosító javaslat értelmében a védelmi határozatot a döntés megszületését követő 5 órán belül kötelező módon közölni kell a rendőrséggel, hogy minél hamarabb gyakorlatba ültessék azt, és gondoskodjanak az áldozatok hatékony és gyors védelméről.” Ugyanakkor elmondta azt is, nem sikerült minden törvénymódosító javaslatot elfogadtatniuk, hiszen szerették volna, ha a törvény pontosan megszabja kötelező távolságtartási végzés esetén a betartandó távolságot is: „Mi 100 métert javasoltunk, ez viszont a kormány szerint túl sok volt, mivel egy ilyen végzéssel akár költözésre is lehet kényszeríteni az egyazon tömbházban vagy udvarban lakó agresszort. (Bár a távolságtartás célja éppen ez lenne.) Ők 25 métert javasoltak, s ezt mi el is fogadtuk, de végül aztán csak kikerült a módosítás szövegéből a távolság mértéke. Ennek eldöntése most a bíró belátására van bízva — és remélem, minden aspektust figyelembe véve fogják meghatározni egy-egy távolságtartás mértékét. Ugyanis arra is volt példa, hogy azt 1,5 méterben állapították meg, s lássuk be, ez alig egy kartávolság, és nem nyújt semmiféle védelmet a bántalmazás ellen” — mondta a képviselő, majd így folytatta: „A későbbiekben ismét benyújtjuk ezt a módosító javaslatot. Ami fontos: szó van a családon belüli erőszakról a parlamentben. Mert a családon belüli erőszak létezik és struccpolitika alkalmazásával nem tűnik el. A problémákkal szembe kell nézni és meg kell oldani azokat, foglalkozni kell velük és nem elbújni előlük.”

Az elmúlt két évben az országban több mint 4300, védelmi határozat kibocsátására vonatkozó kérvényt iktattak — az esetek 91%-ában nők, míg a fennmaradó 9%-ban férfiak kérték a védelmet.