Couvade-szindrómának hívják azt a jelenséget, amikor a várandós nőkkel együtt élők (férjek, élettársak, partnerek) a terhesség „tüneteit” kezdik el mutatni.
Reggeli rosszullétek, ételek megkívánása, duzzadó has és mellek: A férfi akaratlanul is együtt érez a gyermekét váró kismamával. A kutatók ma is vitatkoznak arról, hogy mi okozza ezt az állapotot. A The Week magazin összeállítása a pszichoszociális körülményeket és a kötődésből levezethető elméleteket veszi górcső alá. Hasi fájdalom, puffadás, hátfájás, „álterhesség”, reggeli rosszullétek, fogfájás, ételek megkívánása vagy épp undorodás tőlük — ezek a fizikai tünetek jelentkezhetnek a Couvade-szindrómás férfiaknál. A terhességgel járó lelki/mentális állapotok is megjelenhetnek náluk: letargia, terhességi depresszió, hangulatingadozás, alvászavarok, szorongás, a koncentrációs képesség csökkenése, memóriazavar. Ezek lehetnek a terhes partnerrel való azonosulás, az empátia következményei, ugyanakkor tudat alatti félelmek is okozhatják.
A Couvade-szindrómás férfiak végigkövetik a terhesség főbb szakaszait. A tünetek az első trimeszterben kezdődnek, a másodikban általában időlegesen eltűnnek, majd az utolsó trimeszterben újra felbukkannak. És akár a kisbaba megszületése után is tarthatnak. A szindróma elsősorban a fejlett országokban élő férfiakat érinti világszerte. A becslések elég tágak; nincsenek pontos adatok arra nézve, hogy az egyes országokban mennyi férfit érint ez az állapot. Amerikában 25-52 százalék közé teszik, 20 százalék körül van Svédországban, becslések szerint Thaiföldön pedig 61 százalék környékén van. Arról megoszlik a tudósok véleménye, hogy mi az oka a tünetegyüttes kialakulásának. Különböző elméletekkel magyarázzák ezt a furcsa „betegséget”. A pszichoanalitikus elmélet szerint a Couvade-szindrómának az az oka, hogy a férfiak irigylik a nők gyermekszülési képességét, ezzel fölerősödnek az oedipális konfliktusok is, ami regressziót okoz. Egy másik pszichoanalitikus magyarázat szerint a férfi a születendő gyermeket a saját riválisának tekinti, akivel osztoznia kell majd az anyai figyelmen. A „terhes férfi” azért produkálja a tüneteket, hogy azonosulni tudjon a kismamával, és ezáltal fölkeltse magában a gyermekét és a nőt védelmező ösztönöket. A pszichoszociális elmélet azon alapul, hogy a férfiak (különösképpen az első gyereküket váró mellett élők) marginalizálódnak a terhesség során. A gyermekszülés a nő életében az egyik legfontosabb esemény, amely megváltoztatja az anya életét. A férfiak esetében közel sincs ilyen nagy súlya és következménye a karrierre nézve a terhességnek és az első gyermek megszületésének. A férfiak a terhesség időszakában alárendelt szerepbe kerülnek, sokszor érzik fölöslegesnek magukat. A tüneteket az elmélet szerint azért produkálják, hogy a nő figyelmét újra magukra vonják. Van olyan elmélet is, amely azt hangsúlyozza, hogy a pár számára kritikus krízishelyzet az első terhesség, illetve az a folyamat, amikor egy párból egy háromfős csoport alakul ki. Ebben a krízishelyzetben, amelyben a férfi egyáltalán nem azt éli át, amit a nő, és megjelennek az irigység és a rivalizálás érzései is, patologikus folyamatként alakul ki a Couvade-szindróma.
A kötődéselmélet szerint a Couvade-szindróma azoknál a férfiaknál jelenik meg, akik érzékenyebbek a terhesség alatt, és az átlagnál erősebben kezdenek el kötődni a fejlődő magzathoz. Egy vizsgálat ugyanis azt mutatta, hogy minél inkább kötődött a leendő apuka a születendő babához, annál többet produkált a Couvade-szindróma tüneteiből. Többször próbálták bizonyítani azt is, hogy a Couvade-szindróma hátterében hormonális változások állnak. Az összefüggést azonban csak két tanulmányban mutatták ki. Ezek szerint az első és az utolsó trimeszterben megnő a Couvade-szindrómás férfiaknak a prolaktin- és az ösztrogénszintjük, ez pedig a tesztoszteron és a kortizon hormonok szintjének csökkenéséhez vezet. A fizikai tünetek kialakulásának hátterében ezek a hormonális változások állhatnak.