Egy 2008-as amerikai tanulmány szerint azok a gyerekek például, akik alsó tagozatos korukban jól olvasnak, később magasabb iskolai végzettséget érnek el — és ez csak egy tény a sok közül, amiért a szakértők az olvasásra szavaznak. De mit csináljunk ha a gyerek nem szeret olvasni? Mit csináljunk, ha mi sem igen sokat olvasunk, nincs időnk, nem szeretünk?

Olvasni jó, olvasni hasznos

Számtalan jótékony hatása van az olvasásnak felnőttkorban is. Milyenek?
Serkenti az agyunkat: bizony, a rendszeres olvasás megmozgatja, ezáltal segíti fiatalon tartani elménket. Oldja a stresszt: akárcsak egy csodaszer, egy hosszú, megterhelő munkanap után nincs is jobb, mint hátradőlni és elmerülni egy izgalmas regényben, vagy elolvasni egy érdekfeszítő újságcikket — állítják a szakértők, különösen újságcikket (a szerk.), csak hogy hazabeszéljünk.

Műveltté tesz: szóval elő a könyvekkel, főleg, mivel gazdagítják a szókincsünket. Minél többet olvasunk, annál kifinomultabbá válik a szókincsünk. Az idegen nyelvű könyvek révén pedig fejleszthetjük nyelvtudásunkat. 
Javítja a memóriánkat: ez talán mindannyiunkra ráfér. Egy regény olvasásakor rengeteg dolgot kell észben tartanunk: a különböző történéseket, fő- és mellékszálakat, az egyes alakokat, a köztük lévő kapcsolatok rendszerét, amelyekre meglepően jól emlékszünk, még akkor is, ha hetekig tart, mire túljutunk aktuális olvasmányunkon. Az új emlékek új agyi szinapszisokat hoznak létre, és erősítik a már meglévőket, felturbózva rövid távú memóriánkat — állapították meg ezt is a szakértők. 

Fejleszti az analitikus gondolkodást: vagyis előfordul, hogy egy bűnügyi regény olvasásakor előre kitaláljuk, ki volt a tettes, hogyan követte el a gyilkosságot. A történetek fogyasztása fejleszti a kritikai gondolkodást is, amelynek nagy hasznát vehetjük, ha épp egy adott könyvről vagy más művészeti alkotásról kell diskurálnunk másokkal. 
Segít koncentrálni: manapság folyton számtalan dologra kell egyszerre odafigyelnünk. Olvasás közben azonban a mondanivaló lényegére összpontosítunk, akár órákon keresztül. Ennek révén megtanulhatjuk, miként kell jobban figyelni valamire, ami akár a munkánkban is nagy hasznunkra lehet. 

A gyerekek mégsem szeretnék — vagy mégis?

Általános tendencia, hogy a mai gyerekek nem szeretnek olvasni, vagy csak nagyon kevesen. Sokszor hallani, hogy mert őket semmi sem érdekli. De vajon tényleg így van ez? Szatmári diákokat kérdeztünk erről, akiktől a következő válaszokat kaptuk: 

„Nem az, hogy nem szeretünk olvasni, csak az nem mindegy, hogy mit… a kötelező olvasmányok általában unalmasak, ráadásul egyes olvasmányoknak igen nehéz a szövegezésük.”

„Mindenki szívesen olvas el egy számára érdekes könyvet. Lehet 500 oldal is, csak legyen számomra érdekes! Az Egri csillagokról például ez nem igazán mondható el.”

„Én például máig nem értem, miért kellett A kőszívű ember fiait vagy az Egri csillagokat elolvasni annak idején. Őszintén, én semmit nem értettem belőlük, viszont ha mondjuk néhány évvel később kellett volna olvasni, biztos többet felfogtam volna belőlük… és úgy érdekesebb, hasznosabb lett volna.”

„Olyan nincs, hogy egy gyereket nem érdekel semmi, csak engedni kellene, hogy azt olvassuk, amit szeretnénk. Ha ez megvan, és már kedveljük az olvasást, utána jöhetnek a kötelező olvasmányok is.”

„Nekem A Pál utcai fiúk anno nagyon bejött. Viszont például a Tüskevár nagyon nem tetszett. Szerintem leginkább azért van ez az olvasásos dolog, mert ma már ha unatkozik egy gyerek, akkor gyorsan keres valami más elfoglaltságot. Fontos, hogy mindenki olyan olvasmányokkal kezdje az olvasást, amik számára érdekesek.”

Itt a nyár — vár a könyvtár 

Mindeközben a Szatmár Megyei Könyvtár (Iuliu Maniu utca 2.) egész augusztusban vakációs programokkal várja a gyerekeket, kreatív, játékos és szórakoztató foglalkozásokkal egyaránt készül. Az érdeklődő gyerekek jelentkezését egész héten várják, személyesen. A foglalkozások 6 és 12 év közöttieknek szólnak. A részvétel ingyenes.

Járay Zsanett