A katolikus egyházban május 1-jén ünnepllik Szent József, a Munkás ünnepét. Ezt a napot XII. Piusz pápa rendelte el 1955. május 1-jén.
Halmiban 11 órától búcsúmisét tartanak, ahol ft. Czier István, a szatmárnémeti Hildegárda plébánosa mond szentbeszédet. Pusztadarócon ugyanezen a napon, 11 órától dr. Roman János, a Caritas vezérigazgatója ünnepi szónoklatával ünneplik a búcsúmisét. Minden helybeli és zarándok hívőt szeretettel várnak az ünnepi alkalomra.

Szent József, a Boldogságos Szűz jegyesének, a Megváltó nevelőapjának foglalkozása szerint ács volt, egyszerű, kétkezi munkás. Ezért tisztelik a munkások védőszentjeként. Emellett az ácsok, bodnárok, favágók, asztalosok, kézművesek, jegyesek, keresztény házasságok, családok és üldözöttek védőszentjeként is ismerik.

Csanáloson a Szent Kereszt megtalálása ünnepén, május 3-án 11 órától ft. Istvánfi Szilárd, a szatmárnémeti Szentlélek templom plébánosa tart búcsúmisét.

A szent kereszt ereklyét Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg 326-ban, miután egy Júdás nevű zsidó ember a fülébe súgta a hollétére vonatkozó, apáról fiúra öröklődő titkos információt. A szent anyacsászárnő három keresztet talált. Makárius jeruzsálemi püspök egy egyszerű megoldással állt elő, hogy megtudják a három keresztfa közül melyik volt az Megváltóé: mindhármat hozzáérintette egy halálos beteg asszonyhoz, és amelyiktől meggyógyult, az volt az Úr Jézus keresztfája. A császárné a kereszt egy részét és a szögeket elküldte Konstantinápolyba, egy részét Rómába vitte (ahol a Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilikában ma is megtekinthető), a harmadik rész, ezüst tartóba foglalva Jeruzsálemben maradt. Ezt később, 614-ben a perzsák elrabolták, ám Hérakleiosz császár 628-ban visszaszerezte, és mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán vitte őrzési helyére.

Május 4-én Szakaszon 11 órától ft. Tempfli Máté székesegyházi segédlelkész ünnepi szónoklatával várják a helyieket és zarándokokat a búcsúmisére. Ugyanezen a napon a mezőfényi Szent Flórián kápolnánál 18 órától dr. Roman János, a Caritas vezérigazgatója szentbeszédet mond a búcsúmisén.

Szent Flórián egy régi legenda szerint gyermekkorában az imádságával megmentett egy házat a tűzvésztől. Felső-Ausztriában, a Duna jobb partján szolgált, Lorch-ban (Laureacumban), mint egy csapat parancsnoka. Flóriánt malomkővel a nyakában a mai Enns folyóba vetették. Holttestét egy Valéria nevű asszony emelte ki a folyóból, ő temette el nagy tisztelettel. Ereklyéi részben Rómába, részben (III. Lucius pápa adományozásából) Krakkóba kerültek. A lengyelek és a tűzoltók védőszentjeként tisztelik. Régebben szokás volt a házakra a szent szobrát állítani, amint egy égő házra sajtárból önti a vizet. Egy legenda elbeszéli egy figyelmetlen szénégető esetét, aki a tűzbe esve hirtelen Flórián segítségét kérte, mire hatalmas víztömeg borította el a tüzet, megmentvén a szénégetőt.

Hírszerkesztő

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!