Szeptember 29-én ünnepeljük Szent Mihály, Gábor és Rafael főangyalokat.

Az angyalvilág létezését számos ószövetségi és újszövetségi írás tanúsítja. Az angyalok története a teremtéssel kezdődött, amikor Isten próbára tette őket: szabad akaratuk lehetővé tette számukra a hűséget, a lázadóknak pedig a bukást.

Az angyal Isten akaratának, végzéseinek, kegyelmének hírnöke, de az ószövetségben büntetésének végrehajtója is. Az angyalokról tudjuk, hogy szüntelenül az Atya arcát nézik a mennyben (Mt 18,10); Isten nagy tetteinek közvetlen tanúi, és minden teremtmény előtt Isten dicséretét hirdetik. Aquinói Szent Tamás szerint Isten nem hagyja őrizet és védelem nélkül gyermekeit, amikor e világba küldi őket, különösen azokat nem, akik Krisztuséi. Az őrangyalok megóvhatnak veszélyektől, adhatnak jó sugallatokat, figyelmeztetve a kísértésekre – mind fizikailag, mind lelkileg segítségünkre lehetnek.

Az angyalok a Katolikus Egyház tanítása szerint szellemi lények, akik akarattal és értelemmel bírnak. Nincs testük, ugyanakkor személyes lények és halhatatlanok. A főangyal megjelölés az angyalok különleges csoportjára utal – Isten fontos üzenetének hírvivői. A szentírásban a három név szerint ismert főangyalnak rendkívüli küldetés jutott; nevük jelentése alapján Mihály védelmező, Gábor hírvivő, Rafael gyógyító.

A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében Mezőfény, Batarcs és Barlafalu templomának titulusa Szent Mihály főangyal. Mezőfényen szeptember 29-én, szombaton reggel fél kilenctől és délelőtt tizenegy órától tartanak búcsúmisét, Istvánfi Szilárd szamosdarai plébános szentbeszédével.