Számtalanszor hívtuk már fel a figyelmet a telefonos csalók újabb és újabb módszereire, amelyek egyre kifinomultabbak, valóságközelíbbek és ezért, sajnos, hihetőbbek is — nem csak az idősebb korosztály, vagy vidéken élők számára.

Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) közleményben hívja fel a figyelmet a legújabb, áprilisban elharapódzott telefonos csalási módszerre, amellyel a Román Rendőrség és a Román Nemzeti Bank (BNR) nevével visszaélve, biztonságosnak hitt kommunikációs csatornákon keresztül próbálkoztak.

Mint részletezik, a módszer alapsablonja, hogy a kiszemelt áldozatot felhívja egy magát rendőrnek kiadó nő, és azt állítja, hogy egy Interpol által körözött bűnöző a BNR valamelyik fiókjában megpróbált hitelt felvenni a áldozat személyazonosságát felhasználva. Az ügyben bűnügyi kivizsgálás indult,, s ennek okán az illetőt (áldozatot) a rendőrségre is be fogják idézni. 
Hogy a történet még hihetőbb legyen, a továbbiakban számos törvényt és cikkelyt említ meg ködösítés végett, és a hivatalos nyelvezet révén pszichológiai nyomást gyakorol az áldozatra — ráadásul személyazonosságuk 'bizonyítására' a csalók WhatsApp-on keresztül elküldik egy rendőrségi igazolvány fényképét: egy hamisított, de vizuálisan hiteles dokumentumot.

Ezt követően az áldozatot a BNR egyik „szakemberéhez” irányítják, aki állítása szerint a bankügyletek felügyeletével foglalkozik, majd a Mugur Isărescu BNR-igazgató nevével ellátott „hivatalos” e-mailt is küldenek neki — és felkérik, hogy „biztonságos környezetben”, például a Telegram vagy WhatsApp alkalmazáson keresztül folytassák a kommunikációt, ahol a bankszámlakivonatot kérik el azzal az ürüggyel, hogy arra a biztosítás megkötéséhez szükség van.
Mindeközben folytatják a masszív pszichológiai nyomásgyakorlást is:  többször figyelmeztetik az áldozatot, hogy azonnali letartóztatás terhe mellett nem beszélhet a nyomozásról senkivel, még ügyvéddel sem. Közlik vele, hogy „további biztonsági intézkedésként” hazugságvizsgálatnak is alá fogják vetni, hogy biztosak legyenek benne, nem adta ki az információkat - magyarázta a DNSC.

A kiberbiztonsági szakemberek azt javasolják mindenkinek, hogy senkinek ne adják ki telefonon személyes vagy banki adataikat, hívják vissza az adott intézmény hivatalos számát ellenőrzésként; ne folytassák a beszélgetést a WhatsAppon, Telegramon vagy Signalon; ellenőrizzék a kapott fotókat a „Reverse Image Search” segítségével; ne telepítsenek távvezérlő alkalmazásokat; és főleg ne hagyják magukat megfélemlíteni a tekintélyelvű hangnemtől vagy a felsorolt törvénycikkelyektől.

Ha bármit gyanúsnak találnak, vagy észlelik a csalási kísérletet, azonnal szakítsák meg a telefonbeszélgetést, és jelentsék az esetet a rendőrségen vagy a

Szabó Kinga Mária

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!