Tíz-tizenkét lejért több fajtájú alma-, szilva-, barack-, körte-, meggy- és cseresznyefa-csemete kapható Szatmárnémetiben, a nagypiacon; Burján Sándor szatmárhegyi termesztő jelent meg elsőként a csemetékkel. Vagyis gyakorlatilag egész télen kint volt, hiszen olyan enyhe telünk volt, hogy talán egy hét ha nem volt alkalmas fát ültetni. Tavaszra is olcsók maradtak a növendékfák, ezek darabja 12–15 lejes áron vehető meg, és kaphatók a mostanság annyira közkedvelt mandulafák csemetéi, meg dió is. A fák mellett cserjés, bokros gyümölcstermők is megtalálhatók a Burján családi kertészet kínálatában, áfonyával, ribizlivel, málnával, szederrel, berkenyével, köszmétével (egres), mínusz tizenöt fokig fagytűrő fügével tehető változatosabbá a háztáji kiskert gyümölcsfelhozatala. Az idei év sikernövényei lesznek a törpe gyümölcsfák, amelyek másfél méternél nem nőnek magasabbra, de a tizenöt kilót is képes elérni az éves termshozamuk.

Tavasz vagy ősz?

Az éjszakai enyhe fagy nem lehet akadálya a márciusi faültetésnek, az éjszakai hideg nincs annyira nagy és tartós, hogy a nappali órákban is fagyott legyen a talaj, ha pedig nincs megfagyva, az ültetés kivitelezhető. Ki az őszi, ki a tavaszi ültetésre esküszik, a kertészek szerint mindkét változatnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az őszi ültetés tavasszal kis előnnyel kezd, de megvan a veszélye a téli elfagyásnak, amit — csemetéről lévén szó — tavasszal későn vesz észre a gazda. A tavaszi ültetés esetén az elfagyás veszélye kizárt, ám ha korán jön a hőség, nehezen fog tudni megkapaszkodni új helyén a csemete.

A Burjánéknál vett szatmárhegyi csemeték ültetésre készen, visszametszett koronakezdeménnyel és gyökérzettel vihetők el, ezeket nem földlabdával, hanem homokos ültetőtalajból veszik elő minden piacnapon, sáros, mindig nedvesített gyökérrel vannak kint a vásártéren is, sokkal nagyobb az esélye a foganásnak így, mint ha sok ideig befóliázott gyökérrel tartanák. Csemete vásárlásakor arra kell figyelni, hogy a vázágak ne legyenek nagyobbak, mint a fa gyökérzete, gyakorlatilag arra kell törekedni, hogy az ember egy gazdag hajszálgyökeres suhángot vásároljon. Ha kifejlett koronakezdeménye van a kis fának, az se nagy gond, vissza kell metszeni, hogy a gyökérzet legyen előnyben, amikor a növény kiültetés után megébred. Ha elegendő gyökérzete van a fának, az oldalsó ágakat is meg lehet hagyni a csemetén ültetéskor, bírni fogja a versenyt a fejlődésben a gyökér a koronával.

Műtrágyahasználat

A műtrágyahasználat ültetéskor nem ajánlott, de a második évben nitrogén-, kálcium- és káliumtartalmú komplex műtrágya használata javallott egészen addig, amíg a fa teremni nem kezd. A nitrogéntartalmú tápszer erőteljesebb lombozódást eredményez, de ez nem baj, mert a fa levelei maguk is hozzájárulnak a fa anyagcseréjéhez, segítik az életét, a növekedését.

Princz Csaba