Nem lehet elégszer hangsúlyozni a dohányzás egészségromboló hatásait, éppen ezért november harmadik csütörtökjén, az országos dohányzásmentes napon ismét a lakossághoz fordult az Országos Drogellenes Ügynökség, hogy felhívja a figyelmet korunk legelterjedtebb szenvedélybetegségére. 2019-es országos felmérése szerint, melyben az iskolások alkohol-, dohány- és drogfogyasztási szokásaira volt kíváncsi, a tinédzserek körében évek óta nem csökken a füstölgők száma. A fiúk és a lányok nagyjából azonos arányban gyújtanak rá: a fiúk 49,4 százaléka, a lányoknak a 49,6 százaléka füstölgött már legalább egyszer életében, sokan pedig heti, napi rendszerességgel tovább hódolnak ennek a nagyon káros szenvedélynek.
A dohányosok életében sokkal magasabb a kockázatuk a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, mert a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, anginát, illetve szívinfarktust okozva. A plakkok egy része azonban hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül okozhat koszorúér-elzáródást és a betegek harmadánál hirtelen szívhalált.
Tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak viszont azok, akiknek akár 40–50 éves korukban sikerül leszokniuk a káros szenvedélyről. Amennyiben sikerül lemondani erről a káros szenvedélyről, csökkenhet a perifériás érbetegségek, az akut szívinfarktus esélye — állítják a szakemberek, akik szerint három-négy év szükséges ahhoz, hogy észrevehető legyen a javulás a statisztikai adatok terén.
A cigaretta letételét követő egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, három hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, kilenc hónapot követően megszűnik a krónikus köhögés, egy év után a szívinfarktus, öt év után pedig a tüdőrák rizikója is a felére csökken.

Bumbuluţ Krisztina