Gondoltál már te is arra, hogy az lenne jó az életedben, ha bizonyos kérdésekre hosszú távú megoldásokat találnál, és nem rövid ideig tartó fegyverszüneteket, amik sokszor még arra sem elégségesek, hogy átgondold a következő lépéseket: újratervezz, stratégiát készíts, hogy ha nem is egy életre, de legalább egy életszakaszra biztonságot találj. Mert a legtöbb ember ott hibázik, hogy vannak ugyan vágyai és tervei, de mindig csak a pillanatra, arra a jól belátható mára gondol, amiben él, hogy az legyen jó, hogy azt élje meg, mert a holnap úgyis eljön, és ha a ma jó, a holnap miért ne lenne az; vagy ha a ma nem jó, akkor miért ne lenne jó a holnap?

Gondoltál már te is arra, hogy a hosszú távú megoldások nem jönnek maguktól. Azokat elsősorban akarni kell, majd el kell dönteni, akarod-e annyira, hogy átszervezd érte a jelent, és úgy élj a jelenben adott lehetőségekkel, úgy használd ki a ma kínálatait, hogy amíg azokat megéled, építsd a jövő alapjait is. A megoldások az elhatározásokra épülnek, azokra a döntésekre, amik visszafordíthatatlanok, mert akarod, hogy a ma tökéletes legyen — legalábbis teszel érte, hogy az lehessen —, mert tökéletes holnap csak tökéletes mára épül.

Gondoltál már te is arra, hogy a tegnapot, a mát és a holnapot egyben kell látni. A legegyszerűbb kérdésekre is csak így adhatsz helyes választ. Ha meggyőződsz arról, hogy mire vágysz igazán, eldöntheted, mit teszel azért, hogy azt elérd. De tudnod kell azt is: következményekkel jár az is, amit megteszel a cél érdekében, és következményekkel jár az is, amit elmulasztasz. A választás lehetősége adott, a döntés szabad, a következmény lehet jó vagy rossz, de mindkettő a tied. A rossz döntést követheti a megbánás, de a döntés lényegén ez nem változtat.

Gondoltál már te is arra, hogy változtass, és megtaláld a mára, a holnapra és a holnaputánra érvényes állandó megoldást? Ha igen, már felnőttél ahhoz, hogy megszülessen benned az elhatározás. Ekkor már nemcsak szeretnéd, hanem akarnád is, hogy együtt lásd a tegnapot, a mát és a holnapot. Ekkor már meg lennél győződve arról, hogy a megoldások nem maguktól jönnek, nem kell várni rájuk, el kell dönteni, hogy a volt korszerűtlenné vált, szembe kell nézi az időszerű kihívásokkal.

Gondoltál már te is arra, hogy a tegnap, ma, holnap kihívásai elől nem menekülni kell, hanem úgy kell megélni azokat, hogy örömödet találd bennük.

„Élete során az ember gyakran attól fél, amitől nem kellene, vagy nem úgy fél, ahogy kellene, vagy nem akkor, amikor kellene” — tanítja Arisztotelész. Azaz mindennek megvan a maga ideje. Az időtlen dolgok is megmaradnak, de az mind teher.