A nagykárolyi Kalazanci Szent József római katolikus templom felújítása közbeni régészeti feltárás során egy téglajárdát fedeztek fel, és más leleteket is találtak az ott dolgozók.

Javában zajlik a nagykárolyi Kalazanci Szent József római katolikus templom felújítása. Amint arról már beszámoltunk, a Mária sugara – Közös vallásturisztikai értékek megőrzése és bemutatása című HU-RO-s projektnek köszönhetően az említett templom mellett a nagykárolyi magyar görögkatolikus istenháza, valamint a szatmárnémeti román görögkatolikus templom is megújul.

A római katolikus templomot nem teljes egészében fogják felújítani, csupán a templomtornyot és a tornyon lévő szobrokat restaurálják. A régészeti feltárás azonban ebben az esetben sem maradhat el. Hágó Attila Nándor, a Nagykárolyi Városi Múzeum igazgatója elmondta, hogy a Szatmár Megyei Múzeum irányítja a feltárást, ugyanis műemlékről, a környék legszebb barokk templomáról van szó.

Jelenleg a templom körül folynak az ásatások, amelynek során egy téglákból kirakott járdára bukkantak az ott dolgozók. „Egy másfél méter széles járdát találtunk, ami valószínűleg teljesen körülvette a templomot. A járdát minden bizonnyal körmenetekkor használhatták. A kis négyszögletes lyukak, amelyek előkerültek, a tartóoszlopai lehettek annak az állványzatnak, amelyet a 19. század közepe táján, a földrengés után állítottak fel a templom felújításának idején. Akkor a torony dőlt le tulajdonképpen, azt építették vissza az Ybl Miklós által vezetett felújítási munkálatok során” — tájékoztatta lapunkat a múzeumigazgató.

A gödröknek a betöltéséből előkerültek kerámiatöredékek, állatcsontdarabok, természetes visszatömődések, kályhacsempe-töredékek, kisebb-nagyobb vörösre és kékre színezett üvegek — amelyek az ablakok voltak egykoron —, vasszegek és egyéb leletek, amelyek a huszadik századból származnak. Emellett körülbelül 20 tartóoszlopnak a gödrét térképezték fel a régészek.

A gödrök alatt észrevehető másfajta téglázás is, amelyek biztosan régebbiek a téglajárdánál. A múzeumigazgató szerint a templomnak az alapozása vagy merevítő falrészek lehetnek, ez viszont a későbbiekben fog kiderülni.

A régészeti ásatások egyébként hétfőn kezdődtek, arra a kérdésre viszont, hogy mikor fejeződnek be, a múzeumigazgató sem tudott választ adni: „Körül kell ásni az egész templomot, főképpen azért, hogy megoldódjon a szigetelés, hiszen a templom alapja homokkőből készült, és az nagyon megszívta magát nedvességgel. Közben természetesen folyik majd a torony restaurálása, amelynek során a szobrokat is rendbe fogják tenni.”

Ifj. Deák Endre