Te nem az vagy, aki reggel, amikor felébred, veszi a mobiltelefont, rákapcsolódik a Facebookra és pörgeti az információkat keveset törődve azokkal, akik ott élnek vele egy fedél alatt és bizonyára jól esne nekik egy érintés, egy mosoly, egy halk szó vagy bármi, amitől úgy érezik, hogy számítanak. Nem az vagy, aki pörgeti az információkat, nézegeti a képeket, elmerül a bulvárban és ettől jól érzi magát.

Te nem az vagy, aki szappanoperákat néz — közben rá-ránéz a telefonra —, belebonyolódik az ilyen-olyan történetekbe, izgul a fő- vagy éppen mellékszereplőkért, egyiket megveti, a másokat irigyli, saját társát pedig bírálja, hogy miért nem olyan mint X vagy Y, magában mondogatja:,,Micsoda élet?”, és ez így megy éveken át.

Te nem az vagy, aki úgy él egészséges életet, hogy veszi a mobiltelefont, megkeresi a legújabb „agyonreklámozott” ételrecepteket, megvásárolja az ételek elkészítéséhez szükséges E, valamint más betűkkel és számokkal jelzett alapanyagokat, hogy elkészítse a „nem tudni mit”. Közben nézi a reklámokat, amelyek szájába rágják, rábeszélik, milyen gyógyszerekkel kell elhárítani, megszüntetni vagy kezelni a sok „nem tudni mi” káros hatásait.

Te nem az vagy, aki menekül a napfény elől, de szoláriumba jár, hogy barnítsa a bőrét és jelentős összegeket költ kozmetikai szerekre, hogy eltakarja azt, ami természetes, hogy műre változtassa azt, ami élő, hogy folyton változtassa azt, ami amúgy állandó lenne, ha nem történne semmilyen beavatkozás.

Te nem az vagy, aki órákon át ül egy széken vagy görnyed egy fotelben, kezében a mobiltelefonnal, közben chips-et ropogtat, sétálni, mozogni nincs ideje, de ha csak teheti, befizet egy konditerembe, ahol veszít a súlyából, de később kétszer annyival gyarapodik. Ekkor jön a fogyókúra, a mobiltelefon ebben is segít. Sok diéta, gyógyszerek „satöbbi”.

Te nem az vagy, aki folyton cseréli munkahelyét, mert sehol se jó: alacsony a fizetés, rossz a főnök, rosszak a körülmények „és így tovább”. Nem az vagy, aki vállára veszi a nagyvilágot — „mert ott a jó” — és szerencsét próbál, mint egykor a „szegénylegény”, olyan munkát végez, amit addig soha, végül rájön, hogy ott se jó, az se jó, de onnan hova?

Te nem az vagy, aki szótlanul jár-kel, esetleg motyog, duzzog, néz ki magából, nem tudni mit akar vagy mit nem akar. Folyton elégedetlen, panaszkodik, nem tudja, mire vágyik, mi elől menekül. Néha okos, néha ostoba, gonosz vagy ostoba, jó vagy okos, tehetetlen vagy erős. Sehogy se jó.

Te nem az vagy, aki még a mosdóban is szelfizik, azonnal posztolja, hol van és mit csinál és várja a lájkokat, a kommenteket:„szép vagy”, „aranyos vagy”, „csini vagy”. Nem az vagy, aki mindezeket elhiszi, komolyan veszi.

Ki vagy te, te, aki nem az vagy, mint aki…?

Elek György