Szerdán délután a szakszervezetek művelődési háza adott otthont a már hagyományos roma napi rendezvénynek — amely ismételten rá mutat: nem csak a romák számára fontos ez a nap, hiszen évszázadokon át hitelesen megőrzött hagyományaik mai társadalmunk palettáját is színesítik, az egyes közösségeknél tapasztalt beilleszkedési gondok, nehézségek ellenére is. 

Valószínűleg nagyon kevesen tudják, hogy a romániai romák történelmi kisebbséget képviselnek — első írásos említésük 1385–ből származik, s ezek a legkorábbi dokumentumok rabszolgaként, illetve különböző, zömében vándorló mesteremberekként említik őket. Nem mellesleg a romániai — pontosabban havasalföldi és moldvai — cigányok történetét évszázadokon át meghatározta a kollektív rabszolgaság intézménye, amely 1856-ig állt fenn, s eltörlésében Mihail Kogălniceanu játszott fontos szerepet.

”Ezen a napon egyek vagyunk az egész világban„

Több mint fél évszázada, a Cigány Világszövetség első kongresszusán, 1971-ben Londonban nyilvánították nemzetközi roma nappá április 8-át, s azóta ezen a napon világszerte ünnepelnek a különböző országokban élő roma közösségek — egyúttal felhívva környezetük figyelmét közös értékeikre és aktuális problémáikra is, amelyek sajnos az azóta eltelt évtizedek alatt nemhogy sikeresen vagy hatékonyan, de még látszólagosan sem oldódtak meg, sőt, egyre súlyosbodnak. 1971-ben az Indiából és további húsz országból érkezett küldöttek elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját és himnuszát is. 

A roma zászló — amit a világon minden roma tiszteletben tart — azóta közismertté vált. Hagyományos kék és zöld színei mellett vörös kerék került a közepébe: a kék a kék ég és a mennyország színe, a zöld a földé, mely szerves és növekvő. A kék az örök értékeket, a végtelen szabadságot jelöli, a zöld az evilágiakat és természetközeli életmódjukat, a középső kerék pedig a mozgás, a változás és az örök vándorlás jelképe. Himnuszuk, a Gelem, gelem alapjául egy nagyon szomorú, balkáni roma népdal szolgált, s az eredeti szöveg többek között a roma népcsoportok vándorlását és a népirtást, a holokausztot is említi, valamint összefogásra buzdít. A londoni kongresszus egyébként a cigányság nemzetté válási folyamatának jelentős állomása volt, a különböző cigány népcsoportokat képviselő küldöttek itt határozták el, hogy a jövőben folyamatosan együttműködnek, és közösen lépnek fel a nemzetközi közéletben.
Romániában 2006-ban, Nicolae Păun, a Roma Párt képviselőjének javaslatára, a 66/2006-os törvény alapján nyilvánították április 8-át a romániai roma etnikum ünnepévé.

A kulturális programot Godzsa Zsolt, a Pro Europa Roma Párt – Szatmár megyei szervezetének elnöke; Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Robert László a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont vezetője köszöntő beszéde nyitotta meg — de a szavak helyét gyorsan átvették a pattogó ritmusok és táncok: a szamosdobi Fekete Rózsák, az érendrédi Fehér tulipánok, a szatmárnémeti, mezőteremi, nagymadarászi és királydaróci tánccsoportok, a Szántói fekete rózsák, a Károlyi nagy csillagok, a piskolti Fekete tulipánok, az Ákosi csillagok táncai mellett Roli és a Lăutarii zenekar, a Fekete Rózsák és a rendezvény speciális meghívottja, a magyarországi Stefano előadása tette emlékezetessé a résztvevők számára az idei ünnepet.

Szabó Kinga Mária

(Fotók: Szatmár Megyei Tanács és Plastilina Foto)