Tegnap Mátészalkán a szatmárnémeti Harag György Társulat és a Talán Teátrum koprodukciójaként mutatták be Molière Tartuffe című színművét Parti Nagy Lajos feldolgozásában.

Buzogány Bélát, a Talán Teátrum rendezőjét Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója kérte fel a darab megrendezésére. Az alábbiakban Buzogány Bélát kérdeztük.

— Mikor és milyen céllal jött a felkérés Bessenyei Gedő Istvántól?

— Bessenyei igazgató úrral gyakran beszélgetünk színházról. Egy ilyen alkalommal merült fel Parti Nagy Lajos izgalmas, kortárs Tartuffe-fordítása, ami több is, mint fordítás. Akkor állapodtunk meg abban, hogy alkalomadtán színpadra visszük. Most adódott egy alkalom. Míg Bocsárdi László rendezte a Tévedések vígjátékát, addig az abból kimaradt kollégákkal összehoztuk a Tartuffe-ot. Hogy milyen céllal? Egyrészt, mert aktualitásához nem fér kétség. Az álszentek „pazar” világát éljük, tehát feltehetően érzékenyen fogja érinteni a nézőket. Másrészt azért, mert mind a színészeknek, mind a rendezőnek szép feladat e mű érvényes színházzá alakítása.

— Parti Nagy Lajos feldolgozása mivel teszi korszerűvé Molière amúgy is örökzöld darabját? Mi a lényege a feldolgozásnak, esetleges újrafordításnak?

— Parti Nagy Lajos mai szavakkal kreál zseniális, barokkos mondatokat, amelyek mindeddig ismeretlenek voltak számomra a magyar irodalomban. Furcsa nyelvi logika szerint ír, új szavakat talál ki, ezért is oly nehéz a színészeknek kimondani azokat. A legtöbb időt a szöveggel foglalkoztunk, de úgy vélem, megérte. Már önmagában az a tény, hogy jól, érthetően elmondjuk a szöveget, művészi teljesítmény. S ha ehhez egy ízlésesen megkomponált játék társul, akkor jó előadás születik. Bizakodom, hogy megugorjuk ezt az akadályt.

— A mátészalkai és a szatmárnémeti társulat több éve dolgozik együtt. Mennyire gyümölcsöző ez a közös munka?

— Úgy vélem, „felpiszkálja” a művészeket, ha ki kell mozdulniuk saját fészkükből. Serkenti őket a „többre”. Találkoznak egyéb módszerekkel, más művészekkel. Valóban nagyon szoros lett a két színház közötti kapcsolat, de ez némileg természetes is, hiszen ötven kilométerre vagyunk egymástól. Aztán Bessenyei István s az én művészi ízlésem, úgy tűnik, közel áll egymáshoz. Emberileg is, szakmailag is megbízunk egymásban.

— A szatmári színészek közül kik játszanak a darabban?

— Bogár Barbara, Marosszéki Tamás, Bándi Johanna és a főszerepet alakító Gaál Gyula.

Elek György