Párválasztás, párkapcsolat, házasság, család — létünk alapértékei és alapfogalmai, mégis oly nehéz e négypilléres egyensúlyt megtalálni s még nehezebb megtartani. Valahol valami mindig inog.
Nagy fába vágta fejszéjét Elek György publicista, hiszen a párválasztás, párkapcsolat, házasság, család külön–külön és együttes egészet alkotva is mind olyan témakörök, melyekhez egyrészt mindenki „ért”, mert mindenkit érint, másrészt pedig számtalan irodalmi, filozófiai és tudományos munkák egész sora boncolgatja. Ám ez a könyv mégis más, nem „egy a sorból”. Nem csak három részre osztott szerkezete miatt, hanem mert a szerző megfogalmazásában: „ez a könyv vágyakról, álmokról, érzésekről és érzelmekről szól. Vágyakról, amelyekre vágyunk, álmokról, amelyekről álmodunk, érzésekről és érzelmekről, amelyek, ha nem is tudatosan, de hiányoznak az életünkből.”
A kötet bemutatójának eredetileg a Szatmári Református Egyházmegye Esperesi Hivatala adott volna otthont, de az érdeklődők „kinőtték” a hivatal tanácstermét, így a Református Gimnázium dísztermében ismertette a kötetet Király Lajos esperes — ugyancsak rendhagyó módon: Johann Sebastian Bach Aria című művét hallgattatta meg a jelenlévőkkel, miközben néha megszakította a zene lejátszását, földre ejtette a jegyzetfüzetét, feltűnően nézte a mobilját, a táskáját a vállára vette. Majd bevallotta, szerinte a világ legcsodálatosabb zenei alkotása és harmóniája az Aria — ilyen összhangra vágyik a család, a párkapcsolat és a házasság, azonban ezt az harmóniát gyakran megzavarják nem várt események, s egyszer minden harmóniának vége kell szakadjon. „Ezt a könyvet kell bemutatnom — emelte magasba a kötetet Király — megmértem: 160 gramm. Elolvastam, de nem úgy, ahogy Márai Sándor vagy Popper Péter elvárja az olvasást s ezért is újra fogom olvasni. Három részt tartalmaz a könyv: interjúk, a szerzővel készült interjúk és miniesszék — s itt, ezekből és ezek által lehet igazából megismerni Elek Györgyöt. Nem ott, ahol ő kérdez, nem ott, ahol őt kérdezik, ott, ahol arról ír, amiről ő akar. Amiről nem kérdezik. Ami szíve és lelke mélyén van. Minden egyes emberi lélekben ott van az animus és az anima, a női és a férfi lélek és van amikor ez, van amikor az szólal meg. Kézbe véve ezt a kötetet lelkészként az volt az első gondolatom, mint ami a teremtés történetében van megírva: Nem jó az embernek egyedül lenni. Ezt a mondatot bővíti ki Elek György. Lehetne beszélni ennek a kötetnek a teológiai aspektusáról, a pszichológiai-, irodalmi-, etikai-, és antropológiai aspektusáról, hiszen mindegyik benne van. Mennyire fontos a közösség? Nagyon fontos az, hogy az embernek legyenek társai. Tartozzon valahova. A jó kapcsolatokban élő személyek immunitása is erősebb és tovább élnek. Elek György elindul a közösségtől és eljut az egyénhez.” – mondta, rámutatva arra is: erős közösség csak ott van, ahol erős egyének alkotják azt a közösséget. Maga a szerző arra mutatott rá, hogy miközben az irodalom, a művészet nagyon fejlődik, az általános tudás– és műveltségi szint egyre csökken, s ezért kezd a szépirodalom egyre népszerűtlenebbé válni. „Egyre kevesebben olvasnak szépirodalmat, egyre többen közelednek a bulvárhoz, ami rossz irányba befolyásolja az olvasót. Van azonban egy olyan fajta közéleti irodalom, ami nem művészet, de messzemenően nem bulvár, viszont nagyon tanulságos lehet. Ebbe a kategóriába tartozik a „Párválasztás, párkapcsolat, házasság, család” című kötet, ami olyan témák figyelemfelkeltő feldolgozásával foglalkozik, ami minden embert érint.” – fogalmazott Elek György. A könyv bemutatását követő kötetlen beszélgetés során arra próbáltak választ találni, hogy van–e a mai irodalomnak közösségformáló szerepe, mennyire élünk kellék–kultúrában s vesszük körül magunkat státusszimbólum–kellékekkel, illetve mennyire tudnak (jól) működő szülő–gyermek kapcsolatot kialakítani a szülők és mennyire kell „ránevelni” őket arra, hogy reális elvárásaik legyenek gyermekeikkel szemben. Erdei D. István a kötet negyedik részének a megírására ösztönözte a szerzőt, mondván: tanulmányozni kellene, mi az oka annak, hogy nagyon sokan akár ötven évig is (boldog) házasságban élnek.
Szabó Kinga Mária