„Rákóczi történelmi helyein történelmi zene szól, hiszen március olyan időszakot idéz, amikor nem mondvacsinált, hanem erős történelmi szálakkal kapcsolódunk össze mi emberek, és kapcsolódnak össze Szatmár vármegye részei, s nem csak” — summázza Nagy Csaba tárogatóművész, a Rákóczi Tárogató Egyesület alapító elnöke. Akinek neve nem ismeretlen a határon inneni szatmáriak előtt, hiszen számtalan — elsősorban II. Rákóczi Ferenchez és szabadságharcához kapcsolódó — főhajtáson, megemlékezésen, rendezvényen hallhatták már játékát. 

Idén márciusban pedig nagy fába vágta fejszéjét: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel karöltve, mintegy a pár évvel ezelőtti alkalomsorozat folytatásaként, nem kevesebb mint 45 Szatmár megyei és a megyehatárhoz közvetlen közeli iskolában és két gyülekezetben tartott ,,…Hej Rákóczi, Bercsényi magyar vitézek nemes vezéri …’’ címmel rendhagyó előadást. A Liszt- és Bartók-díjas tárogatóművész egy igazi missziós munkát vállalt fel ezzel a körúttal is, a hallgatóság, diákok, tanárok  pedig egy olyan zenei, történelmi, irodalmi utazáson vett részt, amely nem csak hasznos információkat közölt számukra, de egyben egy különleges élményben  is részesítette őket. Emellett közelebbről megismerkedhettek a Rákóczi szabadságharc időszakának különösen kedvelt hangszerével, a tárogatóval, hiszen az előadás során elhangzott dallamok, zenei idézetek, e kiemelkedő nemzeti érték és hungarikum címmel kitüntetett hangszeren kerültek bemutatásra.

„A történelmi, irodalmi és zenei idézetek szerves egységet alkotnak az előadás során, a gyermekek jó szívvel, érdeklődve figyelik — különleges élmény és ismeretszerzés, talán így lehetne leginkább jellemezni, hiszen az elhangzó információkat különböző tanórákon tudják majd hasznosítani, és általános műveltségük is gazdagszik. Ha pedig az előadások során sikerül néhány gyermeket „megfertőzni” a tárogatózással, akkor megtaláljuk annak is a lehetőségét, hogy megtanulja azt, vagy esetleg továbbfejlessze már meglévő tudását. ” – mondja Nagy Csaba. A történelmi Szatmár és Partium azért is kiemelten fontos, mert több szállal kötődik a Rákóczi szabadságharchoz és a kuruckorhoz, a magyar történelem küzdelmes és nagyon szép korszakához, amely épp 320 évvel ezelőtt, 1703-ban kezdődött, és 1711-ig tartott — az előadások során ennek az időszaknak a történéseit vezeti végig, és úgy mutatja be Rákóczit, mint aki utolsó választott fejedelme volt a Partiumnak és Erdélynek; egy olyan erkölcsi tartású személyiség, akire méltán lehetnek büszkék még a történelem iránt kevésbé fogékonyak is. 

A 45 megállós előadássorozat „nagy falat” volt — még ha volt is közben egy egyhetes szünet, amikor hazatért Magyarországra, hogy  a március 15-i ünnepségek alkalmával szólaltassa meg a tárogatót —, de mint mondja „a gyermekekből töltekezem. Amikor látom, hogy jó helyre érkezett az előadás, az örömöt és erőt is ad, bármilyen feszített a tempó. Valóban nem egyszerű, könnyű, amikor ott állsz a tanulósereggel, 150 – 200 gyermekkel szemben, és úgy irányítod a figyelmüket, hogy előadás végén kérdezzék: mikor jövök vissza, az minden fáradtságot feledtet.”  

Szabó Kinga Mária