Tegnap a nagykárolyi Károlyi-kastély kiállítótermében a Provinciart Egyesület szervezésében nyílt meg a nagykárolyi képzőművészek tárlata, mely két héten át lesz megtekinthető.

A tárlatnyitón Kovács Jenő polgármester gratulált a szervező Lázin Csabának, aki szívügyének tartja, hogy a nagykárolyi képzőművészek munkái láthatók legyenek a nagykárolyi közönség számára. Hangsúlyozta: nem könnyű ma már értéket teremteni, és nem könnyű eldönteni, hogy mi az érték. Ezeken a kiállításokon azoknak a képzőművészeknek a munkái is láthatók, akik nagykárolyiak, de már nem itt élnek. Függetlenül attól, hogy ki mit nevez értéknek, a legfontosabb az, hogy legyen rá igény.

Bogdan Georgescu román nyelven mutatta be a kiállítókat, akiknek munkái számos más városban és külföldön is fellelhetők. Ezek az emberek szeretik Nagykárolyt, azok, akik már nem itt élnek, nem szakadtak el Nagykárolytól, mert munkáikban fellelhetők a nagykárolyi élmények. Ezeknek a kiállításoknak az a lényege, hogy előbb-utóbb kialakuljon egy nagykárolyi festőiskola.

Kádár Ferenc magyar nyelven beszélt a résztvevőkhöz. Elismeréssel szólt Lázin Csabáról, akinek az ötlete és szervezői munkája által létrejött a Provinciart. Ma, amikor egyre kevesebb a művészi csoportosulás, sőt, a meglévők is megszűnnek, mert azok tagjai nem értenek egyet, Nagykárolyban működik egy képzőművész csoport, melynek tagjai között nem csak helyiek, hanem az ország más településeiről, sőt, az ország határain kívülről érkezettek is vannak.

A kiállítók között van: Smaranda Milu-Németi, Lázin Csaba, Virginia Pişcorean, Gui Demeter, Franz Ritzman, Lendvay Zoltán, valamint három meghívott: Stefan Gnandt, Georgia Ciontoş és Liviu Paul. Kádár Ferenc valamennyi kiállítónak ismertette a rövid életrajzát, eddigi munkásságát és a most kiállított munkákat. A továbbiakban beszélgetés alakult ki a képzőművészet jelenéről, az új irányzatokról és többen találgatásokba kezdtek, hogy milyen lesz a képzőművészet jövője.

Elek György