Közös rendeletet készül kiadni az egészségügyi- és a tanügyminisztérium arról, hogy az óvodába és iskolába járáshoz ezután nem lesz szükséges bakteriológiai vizsgálat, csak háziorvosi igazolás.

Az óvodákban eddig minden év elején bevett szokás volt a torokkenet- és a székletvizsgálat, amelyet Dorel Săndesc egészségügyi államtitkár elavultnak tart. Éppen ezért, a terv szerint ezután a háziorvos csak indokolt esetben küldi a gyereket vizsgálatra, máskülönben egy igazolást ad arról, hogy a kicsi mehet közösségbe. A két minisztérium azt követően döntött a közös intézkedésről, hogy korábban a Hotnews hírportál hosszan taglalta, hogy évente több ezer gyereket vizsgálnak ki fölöslegesen, kiemelve, hogy a laboratóriumi vizsgálatok indokolatlan plusz kiadásokkal járnak.

Azoknak a szülőknek tehát, akiknek gyermekei szeptemberben kerülnek először közösségbe, nem kell laboratóriumi vizsgálatokra vinniük a kicsiket, a háziorvosi konzultáció alapján biztosak lehetnek abban, hogy csemetéjük tökéletesen egészségesen kezdi meg az ovit vagy az iskolát.

A szakemberek szerint sokszor észre sem vesszük a gyermekeinken, hogy problémáik lennének a fogaikkal vagy a látásukkal, éppen ezért rendkívül fontos, hogy már zsenge kortól szűrővizsgálatra vigyük őket bizonyos időközönként.

Amint arról már a Friss Újságban is beszámoltunk, a fogászati szűréseket a legtöbb szülő hanyagolja, csak akkor fordulnak orvoshoz, ha már fáj a gyermek foga. A megelőzés, a későbbi jó szájhigiénia és ép fogak érdekében ajánlatos, hogy a szülők a panaszmentes, ép fogú gyermekeikkel is évente meglátogassák a fogorvosi rendelőt. Így a rendelővel való ismerkedés, tanácsadás, fogászati szűrés mellett lehetőség van olyan prevenciós beavatkozások elvégzésére, amelyek a fogak épségének megőrzését szolgálják.

Csakúgy mint a fogak esetében, sokszor azt sem veszik észre a szülők, hozzátartozók, ha gyermekük látásával van gond. Gyakori, hogy a kisiskolás lemarad a tanulásban, nehezebben megy neki az olvasás és az írás azért, mert nem lát jól. A még apróbbak pedig el sem tudják mondani, ha gondjuk van a látásukkal, hiszen a rossz látást természetesnek veszik, nem tudják még, hogy baj van.

A tompa látás vagy „lusta szem” — orvosi szóval amblyopia — a leggyakoribbnak számító szembetegség azok között, amelyek csak az egyik szemet érintő látáskárosodást okoznak. Ha nem veszik észre elég korán — 9–10 éves kor előtt —, akkor már nagyon nehezen lehet kezelni, az agy „rugalmatlansága” miatt. A mostani kezelések során a gyermekek jó szemét letakarják, hogy a másikat működésre bírják. A lusta szem munkára kényszerítésével gyakran el lehet érni, hogy a rossz szem is visszanyerjen valamennyit szerepéből, a gyermekkori kritikus periódus elmúltával azonban már nem hoznak teljes sikert a kezelési módszerek. Minél korábban kezdik el kezelni ezeket a látásgondokat, annál hamarabb és sikeresebben javulhat a kicsik egészségi állapota.