Tánczos Barna szenátor, volt mezőgazdasági államtitkár szerint a következő ciklusban az ötven–hatvan hektáros területtel rendelkező mezőgazdászok kapnak kedvező támogatást. A szakember szerint a terményárak nem függnek az uniós támogatásoktól.

Az elmúlt huszonöt év nagy kihívások elé állította a mezőgazdászokat: több földtörvény lépett életbe, azokat többször módosították, sok esetben még mindig rendezetlen a tulajdonviszony, azoknak akiknek sikerült kisebb–nagyobb eredményeket elérni, nem mindig tudják értékesíteni a terményt. Tánczos Barnát, a szenátus mezőgazdasági bizottságának tagját, volt mezőgazdasági államtitkárt a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről kérdeztük.

— A szaktárca által kibocsátott törvények és rendeletek jelenleg kit segítenek, azokat akik kisebb vagy akik nagyobb földterületeken gazdálkodnak?

— Gazdálkodni mindenképpen nagy területeken lehet hatékonyan, ettől függetlenül az új vidékfejlesztési programban Románia azokat az opciókat választotta a viszonylag rugalmasnak tűnő új csomagból, ami a kis- és közepes gazdaságokat részesíti előnyben, valamint a fiatal gazdákat, akik számára biztosítják a kiemelt támogatást. Ez azt jelenti, hogy az uniós rendelkezés által lehetővé tett, az ország döntésére bízott költségvetést, ami az alaptámogatás tizenöt százaléka, úgy osztja fel a kormány, hogy az ötven–hatvan hektáros területekre ad plusztámogatást, valamint a fiatal gazdák esetében 0-tól 60 hektárig kaphatnak kiemelt többlettámogatást. Ezzel gyakorlatilag a hatvan hektárig terjedő gazdaságokat helyezi előnybe a romániai rendszer, ami a gazdák hatvan–hetven százalékát hozza előnyös helyzetbe. A román kormány a tagosítást akarja serkenteni.

— Milyen összegű támogatásokra számíthatnak a gazdák?

— A területalapú támogatásoknál van a hektáronkénti hetven–nyolcvan eurós alaptámogatás, amelyhez hozzáadódnak a plusz különbözeti kifizetési összegek 0–5 hektárig, 5–30 hektárig, 30–60 hektárig. Világosan látszik, hogy akinek 5–30 hektáros birtoka van és egyben fiatal gazda is, az kapja a hektáronkénti legnagyobb támogatást.

— Sokan arra panaszkodnak, hogy amiatt vannak hátrányos helyzetben a romániai gazdák, mert kisebb a támogatás, mint más országokban.

— A termesztés nem támogatásfüggő, mert a hektáronkénti árbevételnek a tíz százaléka a támogatás. Az a gazda, aki például negyven tonna burgonyát termeszt egy hektáron, az ötvent banival számolva húszezer lej árbevételt jelent. Azokban az uniós államokban, ahol a legjobban támogatják növénytermesztést, ott kétszázötven eurót adnak hektáronként, Romániában a 2014–2020-as ciklusban százhatvan euró lesz egy fiatal gazdánál. De húszezer lejes árbevétel nem kevés. Ha a paradicsomról vagy az uborkáról beszélünk, az árbevétel hasonló nagyságrendű. Sem a paradicsomnál, sem az uborkánál, még az almánál sem tud egyetlen uniós tagállam se olyan támogatást adni, amelyik befolyásolná az árakat.

— Az is komoly gondot jelent, hogy a viszonteladók a határon túlról behozott árut olcsóbban forgalmazzák, emiatt a helyiek nem tudják eladni a jobb minőségű termékeiket.

— Nem csak Szatmárnémetibe, a Székelyföldre is szállítanak burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt, amikor Magyarországon, Lengyelországban vagy Németországban olyan nagy a termés, hogy nem tudják helyben eladni, akkor nálunk a hazai árak alatt értékesítik a többlettermést. De olyan év is van, amikor a külföldi felvásárló jön Romániába, mert náluk krízis volt. A piacot nem lehet jelentősen befolyásolni támogatással. A piacot csak hatékonysággal lehet befolyásolni. Tudni kell, hogy az a termék, amelyikből több tíz tonnát termesztettek hektáronként, minőségileg rosszabb, mint a feleannyit termesztő gazdáé. Sajnos ma a román piac szinte teljes mértékben árfüggő, a német és a francia piac minőségfüggő. Hozzánk külföldről a gyenge minőségű áru jut el.

— Mi az oka annak, hogy nagyon sok településen nem vásárolják fel a tejet?

— Igen, a tejfelvásárlással probléma van. Nyáron mindig nehezebb, azt tudom, hogy a szaktárca képviselői tárgyaltak a Friesland vezérigazgatójával a tejfelvásárlás leállításával kapcsolatosan, a probléma az, hogy ők háromszázötven–négyszázezer liter tejet vásárolnak fel naponta, nyáron viszont ennél sokkal több tejet termelnek a gazdák. Egyelőre nincs megoldás arra, hogy mi legyen a nyári többlettermeléssel.

— Milyen irányba halad most a román mezőgazdaság?

— Én azt mondom, hogy az irány, amit a szaktárca a következő időszakra megszabott, az jó, ugyanis a kis- és közepes gazdaságokat próbálja támogatni, lehetőség nyílik arra, hogy kialakuljon az a szegmens, amiből kialakulnak azok a farmok, amelyek ma hiányoznak Romániából. Lassú folyamat újraépíteni azt, amit huszonöt év alatt szétvertek. A gazdákat nehéz meggyőzni, hogy társuljanak, többen próbálkoztunk ilyen kezdeményezésekkel, de ritka esetekben sikerült, mert a gazdák nem bíznak még egymásban sem.

Elek György