Az elmúlt év tavaszán az RMDSZ szatmárnémeti szervezete ultimátumot adott a kormányzó pártoknak: amennyiben a mandátum első felében nem választanak magyar alpolgármestert, a második félidőben nem lépnek pályára. Akkor nem történtek lépések, most viszont a PSD és a PLR megyei elnökei ajánlották fel az RMDSZ-nek a megüresedett alpolgármesteri széket. Azóta mindenki várja, hogyan fog válaszolni erre a felkérésre érdekvédelmi szervezetünk. A táncra kérésből nem derül ki, milyen táncot kell járni: klasszikus simulóst, egymást meg nem érintő modern táncot, vagy egymást a táncparkettről leszorító új hullámot.

Mit tehet egy év alatt egy RMDSZ-es alpolgármester? — vetődik fel a nagy kérdés. Feladatkörök nélkül ott ülhet a székében, anélkül, hogy sokat hallatna magáról. Ha sikerül a legtalpraesettebb személyt megnevezni a frakcióból ennek a tisztségnek a betöltésére, akkor viszont talán érhet el eredményeket is. Első esetben majd azt mondhatja a polgármester: ott volt, mégsem csinált semmit. Második esetben akár a saját érdemeiként is elkönyvelheti az alpolgármester munkáját. A legnagyobb kérdés azonban az: hogyan látják mindezt azok a szatmárnémeti választópolgárok, akiknek jövőre az urnák elé kell járulniuk? Annyit már világosan lehet látni, milyen következményekkel járt az, hogy elveszítettük a polgármesteri és a megyei tanácselnöki széket. Most azon kell törni a fejünket, miként lehetne ezeket visszaszerezni. Kik lesznek azok a jelöltek, akik miatt elmennek az emberek szavazni, és amennyiben megnyerik a választást, képesek lesznek-e ellátni a feladataikat? Jelen pillanatban vannak, akik azt mondják, hogy el kell foglalni az alpolgármesteri széket, vannak, akik hibának tartják most beállni a táncba a süllyedő hajón. Nehéz most előre megjósolni, milyen következményekkel járna az alpolgármester jó vagy rossz szereplése, vagy ha nem fogadjuk el a felkérést, hányan mondják majd egy év múlva, hogy mégis jó lett volna az alpolgármester. Most az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének a felelős döntésére várunk. Lett volna idő kikérni a lakosság véleményét is, de ők ezt nem tartották fontosnak. Minden bizonnyal azért, mert bíznak önmagukban, tudják, nem véletlenül ők kapták ezt a megtisztelő feladatot.

Elek György