Külföld

Táncolni a jelenben lehet! — életműdíjat vehetett át Zsuráfszky Zoltán

2026.04.30 - 14:07
„Amikor a zene megszólal, megfogjuk egymás kezét, körbe állunk, a párunkkal együtt mozdulunk – ez a jelen pillanat öröme, a tánckultúra pedig az élet öröme. ” Élő, organikus művészet.

Szerdán este, a tánc világnapja alkalmából a Nemzeti Táncszínház színpadán vehette át életműdíját Zsuráfszky Zoltán koreográfus, táncművész, az együttes Kossuth-díjas művészeti vezetője, a Nemzet Művésze. 


Az elismerést Velekei László, a Győri Balett igazgatója adta át az ünnepi gálán, amelyen a magyarországi és nem csak táncszakma legkiemelkedőbb alkotói és előadói gyűltek össze.
„Egy életműdíj mindig túlmutat az átadás pillanatán. Benne van egy teljes pálya minden döntése, küzdelme, hite és az a csendes, kitartó munka, amely végül a színpadon válik láthatóvá. Zsuráfszky Zoltán munkássága évtizedek óta a hagyományból táplálkozik, miközben folyamatosan képes megújulni – ez a díj ennek az alkotói útnak méltó visszaigazolása.” — írja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, amelynek gálazáró előadása a Szatmári csapás és friss című koreográfia volt.

Zsuráfszky Zoltán 1956-ban született, Szikszón. Az Állami Balett Intézet néptánc-tagozatának elvégzését követően az Magyar Állami Népi Együttes szólistája, majd 1983-ig tánckarvezetője. Az Egri Tanárképző Főiskola pedagógia-népművelés szakán, majd később a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán szerzett főiskolai diplomát.

Az 1980-as évek elejétől 1991-ig a szegedi JATE Bálint Sándor Táncegyüttes és a gyöngyösi Vidróczki Együttes művészeti vezetője. Emellett, 1984 őszén, több táncos barátjával megalapította a Kodály Kamara Táncegyüttest, amelynek művészeti vezetője volt.
1991 és 2007 között a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője és igazgatója — rányítása alatt az együttes művészi munkája egyrészt az eredeti néptáncokat legautentikusabban reprezentáló színpadi megfogalmazásokra, másrészt a hagyományon alapuló gondolati tartalmú, tematikus jellegű, táncművészeti feladatokat jobban kiszélesítő, táncszínházi előadásokra épül.

A magyarországi hivatásos és amatőr együttesek szinte mindegyikében dolgozott. 1980-tól rendszeresen tanít az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Németországban és Japánban. A táncgyűjtés vezetőjeként részt vett az utóbbi évek legnagyobb népzenei gyűjtésében, az Utolsó Óra programban.
2007 és 2012 júniusa között a Honvéd Táncszínház művészeti vezetője. (A Budapest Táncegyüttes beolvadt a Honvéd Táncszínházba.) 2012. június 15-e óta a Honvéd Együttes művészeti vezetője.

A magyar etnikum mellett foglalkozott a román, szlovák, délszláv gorál és cigányfolklórral, gyűjtéseinek anyagát a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének Néptánc Osztálya archívuma őrzi — s nem mellékesen a Nemzet Művésze elismerést is a Kárpát-medencei néptánchagyomány terén végzett gyűjtőmunkája megbecsüléseként vehette át.

Koreográfiai művészetében e hatalmas – és ilyen magas szinten kevesek által elsajátított – eredeti néptáncanyagból építkezik. Több színházi produkció (Budapesti Kamaraszínház, Pesti Magyar Színház, Egri Gárdonyi Színház, Katona József Színház) koreográfusa, s egyebek mellett például 2013-ban a 30 éves jubileumát ünneplő István a király rockopera kolozsvári bemutatójának rendező-koreográfusa, de a Magyar menyegző vezető koreográfusa is ő volt.

Szabó Kinga Mária

(Fotók: Magyar Nemzeti Táncegyüttes közösségimédia oldala)