Kedden este a Háromszék Táncegyüttes Aranyasszonyok című rituális folklórelőadását láthatta a nagykárolyi közönség. A nagyérdemű hosszas tapssal jutalmazta a Nagykárolyba rendszeresen visszatérő művészeket.

Az előadásban a női létről szóltak. Az ősi magyar szellemiségben az AranyAsszonyok a női teremtő és gyógyító minőséget képviselték, a Szeretetet és az Élet továbbadását. Szellemi vezetőkként égi és földi tudást kapcsoltak egybe. Az istennői minőség földi helytartói ők, olyan asszonyok, akikben elevenen élnek az ősi gyökerek, akik tudják a Mindenség titkait, ismerik önmagukat és a tudatosságukból eredő szolgálatukat. Mi az, amit el kell tanulnunk az Égi Anya hajdani avatott Asszonyaitól? Mi az, amit a mai kor identitását kereső női lelke egyre jobban szomjaz? Amitől oly régen megfosztva van? A Böjttől böjtig és Az én mesém című előadások rendezőjének újabb alkotása, egyfajta szellemi folytatása a megkezdett útnak. Furik Rita a hagyomány szakrális erejével közelít témáihoz, ez esetben a Nőt és a Férfit kívánta visszaemelni méltó helyére, és a Napbaöltözött Nagyboldogasszony jelképével pedig a halhatatlan hitről vall. A folklórba ágyazott motívumok a tánc, az élő népzene és ének nyelvén egyért szólnak: feleleveníteni a hitet az iránt, hogy a Szeretet az egyetlen létező és élhető kommunikációs csatorna.