Kölcsey Ferenc halálának 180., valamint Hymnus című költeménye megírásának 195. évfordulója jegyében a költő életével és munkásságával kapcsolatos irodalmi tanácskozást tartottak csütörtökön a Szatmár-Láncos Református Egyházközség Kálvin Központjában.

Muzsnay Árpád főszervező, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület főtanácsosa köszöntötte a résztvevőket, nyitányként Simon Adri budapesti költő mondta el Kölcseyvel kapcsolatos saját versét. A továbbiakban előadások hangzottak el. Kasztovszky László, a fehérgyarmati Kölcsey Társaság titkára a civil szervezet értékteremtő munkájáról beszélt. Ezután két magyartanár előadása következett, mindkettő arra a kérdésre igyekezett választ adni, milyen módszerekkel próbálják megszerettetni a mai diákokkal Kölcsey költészetét és munkásságát. Varga-Bressel Christiane Emese (Szatmárnémeti) előadásának címe: Kölcsey tanítása és időszerűsége napjaink erdélyi középiskoláiban, míg M. Tóth Katalin (Budapest) Kölcsey és a Z-generáció kapcsolatát feszegette. Kiss Kálmán, a Luby Társaság elnöke (Nyíregyháza) a Kölcseyek és a Luby család kapcsolatáról, Zsille Gábor József Attila-díjas költő, műfordító (Budapest) Kölcsey Ferenc lengyel vonatkozásairól beszélt. Csorba Sándor irodalomtörténész (Nyíregyháza) azt boncolgatta, hogy a Parainesis írójának milyen szerepe volt a család- és vagyonmentő kísérletei szempontjából Kölcsey Kálmán érdekében. Végül Kereskényi Sándor irodalomtörténész (Szatmárnémeti) Könyörtelen ítészünk valál… címmel arról beszélt, hogy milyen eredménnyel jártak Kölcsey megnyilatkozásai kora kulturális vitáiban. A Kölcsey-megemlékezés tegnap Sződemeteren folytatódott, Kölcsey szülőfaluja templomkertjében immár XXIX. alkalommal tartottak ünnepi főhajtást nemzeti imánk szerzőjének ott álló szobra előtt.