„Romániában az elmúlt harminc évben alig haladt valamit előre az ingatlanok bejegyzése, annak ellenére, hogy több állami kísérlet is volt ennek megkönnyítésére. Emiatt a tulajdonosok sorozatosan elesnek lehetőségektől” — magyarázta Mészáros István földmérő mérnök, aki két és fél évtizedes munkássága alatt Szatmár megye minden vidékét bejárta, és sokféle esettel találkozott. Innen bontakozott ki a projekt ötlete is, amelyhez a Bethlen Gábor Alap kiírása adott lendületet. S hogy éppen Sárköz lett a központja, ennek az a magyarázata, hogy a Folk Alapítvány vezetője innen származik, ide húzzák vissza a családja gyökerei. Vallja, hogy ilyen ínséges időszakban szükség van a társadalmi felelősségvállalásra, amely során a civil szervezetek és üzleti szereplők önkéntesen tesznek lépéseket a társadalom életszínvonalának növelése érdekében. Elmondta azt is, hogy az egész folyamat időigényes és költséges, plusz ha valakinek nincsen benne gyakorlata, akkor ijesztően bonyolult is lehet, főleg vidékről, ahonnan nehézkes a megyeközpontba való utazás az ügyintézés miatt. A „Könnyebb jövőt Sárköz gyermekeinek” projekt már a nevében is arról árulkodik, hogy melyek voltak az elsődleges szempontok, amikor a hosszas folyamat során kiválasztották azt a három családot, akik számára teljesen ingyen végigvitték a folyamatot a méréstől a telekkönyvezésig. 

„Nagy örömmel fogadtam a megkeresést, hiszen a mi városunkban is vannak még megoldatlan földügyek, amelyek hátráltatják a tulajdonosokat abban, hogy ki tudják használni a lehetőségeiket. Különösen tetszett az a megközelítés, hogy a polgármesteri hivatallal és a szociális ügyekben jártas kollégámmal együtt akarta a Folk Alapítvány megtalálni a legmegfelelőbb családokat” — fogalmazott Piricsi Arthur, Sárközújlak polgármestere. A három családban összesen nyolc gyermek és tizenegy unoka van, akiknek megváltozhat a jövőjük, hiszen nagy anyagi terhet vettek le a családokról ezzel a projekttel, ugyanakkor megkapták a lehetőséget arra, hogy elkezdjenek a jövőbe tekinteni és elgondolkodni azon, hogy a földalapú támogatásokat is igénybe vehessék, vagy pályázatot nyújtsanak be ahhoz, hogy jobban kihasználják a most már hivatalosan is a birtokukban lévő földterületet, például pályázatok révén. 

„Mindenki arról beszél, hogy itthon kell tartani az embereket, lassítani a szórványosodását a magyarok lakta megyéknek, de senki sem mondja ki, hogy ennek komoly anyagi gátjai vannak. A szülőföldön való megmaradás esélye sokkal nagyobb akkor, ha — főleg a vidéken élőknél — a birtokukban van a szüleiktől, nagyszüleiktől örökölt földterület, és nem adják el mélyen áron alul azért, hogy fenntarthassanak egy minimális életszínvonalat” — magyarázta a hátteret a Folk Alapítvány elnöke, Mészáros István, majd hozzátette, hogy ezzel az elvándorlás is csökkenthető, mivel a megművelendő föld ad munkát, és nem szorulnak arra a családok, hogy a kenyérkereső ember külföldre utazzon dolgozni. 

„Ezt kellene mindenkinek megérteni: Sárköz közös kincsünk. Ha együtt gondolkodunk, akkor bár kissé elkoptatott ez a kifejezés, de tényleg minden sikerülhet. Nekünk ez az otthonunk, és örülünk, ha az is annak érzi, aki már nem tölti itt a mindennapjait” — összegzett Piricsi Arthur, Sárközújlak polgármestere.