Gyógyulásukig betegszabadságban és anyagi támogatásban részesülnek a romániai tuberkulózisos betegek — határozott a képviselőház döntő fórumként szerdán. Idehaza mind a mai napig komoly közegészségügyi problémát jelent a tuberkulózis terjedése.

Gyógyulásukig ideiglenes munkaképtelenség miatti szabadságra és járandóságra jogosultak a hazai tuberkulózisos betegek — erről szóló törvénytervezetet fogadott el szerdán döntő fórumként a képviselőház. A szenátus egyébként 2016-ban már elutasította a tervezetet, most viszont a képviselők kezében volt a döntés.

A jogszabály a tuberkulózis megelőzését célzó intézkedésekről is rendelkezik, előírja többek között, hogy folyamatosan tájékoztatni kell a lakosságot a tuberkulózissal való megbetegedés kockázatáról, a betegség terjedési módjáról, jellegzetes tüneteiről, valamint a megfertőződés megelőzésének módjáról. Szintén előírja, hogy a tuberkulózis kezelése ingyenes kell legyen minden beteg számára, illetve hogy a kezelés ideje alatt a betegnek pszichoszociális tanácsadásban kell részesülnie. Azoknak a tébécés betegeknek a gyógyszeres kezelését, akik esetében valamilyen okból kifolyólag nem megoldható, hogy eljussanak a pneumoftiziológiai járóbeteg-rendelőkbe, a háziorvosi rendelőkben kell megoldani, vagy otthon kell ellátniuk őket a családorvosoknak, asszisztenseknek.

Idehaza a mai napig komoly közegészségügyi problémát jelent a tuberkulózis terjedése, az esetek előfordulását tekintve még mindig élen állunk az Európai Unióban. Románia „adja” az európai tuberkulózisos esetek 20 százalékát — ötször nagyobb a betegség előfordulása, mint az uniós átlag. Tavaly például 12 347 megbetegedést tartottak nyilván, ebből 370 multidrogrezisztens, antibiotikumoknak ellenálló tébécét. Szatmár megye a tavalyi statisztika alapján az országos középmezőnyben van: 216 új beteget regisztráltak, 24 visszaeső beteget kellett kezelniük a szakembereknek, és 14 gyerek is orvosi ellátásra szorult.

A tüdőtuberkulózis terjedése

A tüdőtuberkulózis kórokozója elsősorban cseppfertőzéssel terjed, azaz a fertőzött személy terjeszti azt köhögésével, tüsszentésével, beszédével vagy nyálával. Ezenkívül a fertőzött tárgyak is veszélyesek lehetnek, de a szoptató anya is átadhatja gyermekének, mint ahogy szervátültetéssel, fertőzött ételekkel és szexuális úton is terjedhet. A betegek általában azokat betegítik meg, akikkel szinte naponta találkoznak, hiszen a fertőzéshez többszöri találkozás szükséges a kórokozóval. A baktérium bárkinek a szervezetébe bekerülhet, aki védőoltás vagy egy korábbi felépülés útján nem szerzett ellene védettséget, illetve valamilyen egyéb betegség (pl. diabétesz, AIDS) miatt csökkent a szervezete ellenálló képessége.

A betegség általános tünetei: fogyás, hőemelkedés, izzadás (főleg éjszaka), étvágytalanság, fáradékonyság, gyakran jelentkező meghűlések. A légzőszervi tünetek közül a leggyakoribb a köhögés — jellemzően a három hétnél tovább tartó, visszatérő köhögési rohamok jelzik a betegséget —, a hátfájás és a gyakran véres köpetürítés — ez utóbbi nem mindig jelentkezik.

A szakemberek ezért azt javasolják, hogy ha valaki több mint három hete köhög, fogyást, fáradtságot, étvágytalanságot tapasztal, éjjel izzad, illetve hőemelkedése van, akkor azonnal forduljon orvoshoz a saját és családja érdekében.

Bumbuluţ Krisztina