A hazai mezőgazdasági ágazat felkarolása, ezáltal pedig a hazai zöldségek, gyümölcsök és hústermékek értékesítésének támogatása a kormány egyik legfőbb célja, fogalmazott Ioan Cioltean.

A kormány tervei között szerepel a mezőgazdasági ágazat fellendítése annak érdekében, hogy minél több hazánkban termelt zöldség, gyümölcs és hús kerülhessen az üzletekbe. Minderre azért van égetően szükség, mert volt olyan év, amikor Románia évente 80 ezer tonna paradicsomot, 8–9 millió disznót importált, miközben itthon is elő lehetne állítani ezen termékeket – fogalmazott Ioan Cioltean, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a tegnap megtartott prefektusi kollégiumi ülésen. A szakember elmondta, hogy a kormány a 2017/39-es számú határozattal már beindította a „Védett helyen termelt paradicsom” elnevezésű programját, melynek az a célja, hogy olyan hazai termelőket támogasson, akik szezonon kívül, azaz június 15-ig, illetve november 1. és december 20. között 10 ár területről legalább 2000 kilogramm paradicsomot értékesítenek, s ezt igazolni tudják hivatalos iratokkal. Megyénkből 150 termelő iratkozott be a programba, s eddig ötnek sikerült támogatást is kapnia, tájékoztatott Cioltean. Arról, hogy milyen hatással vannak a kormány programjai, korai lenne beszélni, tény viszont, hogy a Szatmárnémetiben, a Károlyi úton található hipermarketben folyamatosan jelennek meg a megyében termelt zöldségek. Az igazgató ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a „Gyapjú értékesítése” elnevezésű programot a 2017/500-as kormányhatározat szabályozza, s ennek lényege, hogy a gyapjú értékesítését kilogrammonként 1 lejjel szubvencionálja az állam, mivel a gyapjú iránt évről évre kisebb az érdeklődés.

Átvevő központokat hoznak létre

A tegnap megszervezett prefektusi kollégiumi ülés keretében Gheorghe Mihalca, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője beszámolt arról, hogy a növénytermesztő és állattenyésztő gazdák milyen állami támogatásokat igényelhetnek. Nagy hangsúlyt fektetett a cukorrépa, napraforgó, gabona, haszonnövények, zöldségek, gyümölcsök termesztésére, illetve a juh-, tehén- és bivalytenyésztőkre. Az igazgató kihangsúlyozta, hogy megyénkben a cukorrépa termelésnek van jelentős szerepe és nagy hagyománya, ám a nagyváradi cukorgyár bizonytalan sorsa miatt nem lehet tudni, hogyan alakul a cukorrépa-termesztés jövője. Elhangzott, hogy a területalapú támogatást igénylők száma évről évre csökken, mivel a területeket a nagy gazdálkodók összevonják, és fokozatosan eltűnnek a kis gazdálkodók. Mihalca zárásként elmondta, hogy 2016-ban az APIA által bonyolított programok keretében 73 307 380,45 lej értékű kifizetés történt a megyénkben.

Szatmár megyében folyamatosan növekszik a juhtenyésztők száma, hisz a program keretében 740 gazda igényelt támogatást, miközben a mezőgazdasági igazgatóság korábban 655 tenyésztőről tudott. A megyénkbeli gazdák 258 543 juh után kérnek támogatást, s becsléseik szerint 775 628 kg gyapjút fognak értékesíteni. A kormány tervezi gyapjúátvevő központok létrehozását, ezáltal is bátorítva a gyapjúkereskedelmet. Megyénkben a tervek szerint 7 átvevőközpontot hoznak majd létre. Cioltean értesülése szerint a jövőben a kormány a a zöldségek és gyümölcsök esetén is kidolgozza a támogatási programot, s átvevő központok létrehozásán is gondolkodnak.

Sógor Beáta