A romániai oltástörvény tervezete már több mint két éve elkészült, és több mint egy éve elfogadta a szenátus, de a képviselőházban elakadt az új szabályozás. Most újra terítéken van, jövő héten a plénum elé kerülhet. A tervezet végül nem teszi kötelezővé az oltásokat.

A gyermekek csak a szülők hozzájárulásával lesznek immunizálva az Országos Oltási Rendben szereplő vakcinákkal, és azoknak a szülőknek, akik megtagadják a gyermekeik beoltását, immunizálással kapcsolatos tanácsadásra kell menniük. Ellenkező esetben azt kockáztatják, hogy szakaszosan ezertől tízezer lejig terjedő pénzbírságot szabjanak ki rájuk az elutasítások számától függően. Az oltás megtagadása a tanácsadást követően 5–10 ezer lej közötti pénzbírsággal szankcionálható, ezt a döntést az adott megye oltási bizottsága hozza majd meg.

A védőoltásokról szóló törvénytervezetet, amely két és fél évig porosodott a képviselőház egy jól eldugott „fiókjában”, feloldották: a hét elején a képviselőház egészségügyi bizottságában tárgyalták. A törvénytervezet vélhetően jövő héten kerül a plénum elé.

A tervezet végül nem teszi kötelezővé az oltásokat, csak az oltási rendben szereplő vakcinákkal való immunizálás ajánlását, szankciókat azokra rónak ki, akik az oltásokat és a tanácsadást is elutasítják. Egy lehetséges rendelkezése volt a tervezetnek az, hogy a beoltatlan gyermekeket ne fogadják az óvodák és az iskolák, de ennél a kitételnél felmerült az alkotmányellenesség kockázata, sértené a gyermekek oktatáshoz való jogát, így ez nem jelenik meg a törvényben.

A törvénytervezet előírja a gyermekek beoltását az Országos Oltási Rendben szereplő oltásokkal, de csak a szülők írásbeli hozzájárulásával.

A legfontosabb rendelkezések

A törvénytervezet egyik legfontosabb rendelkezése az, hogy ajánlja a gyermekek immunizálását az Országos Oltási Rendben szereplő oltásokkal, valamint járványügyi helyzetekben, például influenzajárvány miatt influenza elleni oltást javasol. A gyermekeket viszont csak akkor lehet beoltani, ha a szüleik hozzájárultak ehhez.

Az oltást megtagadó szülőknek kötelezően tájékozódniuk kell a vakcinákkal kapcsolatban. Azokra a szülőkre, akik többször megtagadják az oltással kapcsolatos tanácsadást, 1000 és 10 000 lej közötti pénzbírságot szabnak ki. Az oltás ismételt megtagadása a tanácsadás után is 5000 és 10 000 lej közötti pénzbírsággal szankcionálható. A döntés a megyei oltási bizottságok hatáskörébe fog tartozni.

A helyi önkormányzatok szintén bírságot kockáztatnak, ha nem biztosítják az oltást megtagadó szülők tanácsadását — családorvosok, iskolai orvosok vagy a közegészségügyi igazgatóságok orvosainak közreműködésével.

Az oltatlan gyermekeknek tilos lesz óvodába, iskolába menniük járvány esetén. Még ha nem is írja elő a kötelezettséget a tervezet, a törvény megtiltja az immunizálásból kimaradt gyerekek közösségbe engedését, ha járvány jelentkezik az adott közösségben. A hatóságoknak emellett biztosítaniuk kell az oltóanyagkészletet — legalább egy évre elegendő dózissal kell rendelkezniük.

Milyen oltásokat javasolnak?

Lássuk, mit is javasolt a minisztérium az idei esztendőben az oltási rendben. A gyermekeket az első életévükben kilenc ízben kellene immunizálni: még a szülészeten, az első 24 órában beoltják őket hepatitisz B elleni vakcinával, mielőtt pedig hazavihetnék őket a szülők, a tuberkulózis elleni BCG-oltást is megkapják.

A szülészetről hazatérve, a kicsik első születésnapjáig a családorvosok oltják be őket: két hónapos korban a hexavalens vakcina első adagjával, ami diftéria, tetanusz, szamárköhögés, B típusú vírusos hepatitisz, gyermekbénulás és B típusú Haemophilus influenzae ellen véd, és szintén ekkor kellene megkapják a bakteriális tüdőgyulladás elleni oltás első dózisát — ezeket pedig meg kell ismételni négy hónapos és 11 hónapos korban is.

Az első születésnap környékén a 12 hónapos gyerekek megkapják a ROR-oltóanyag első dózisát, ami kanyaró, rózsahimlő és mumpsz ellen véd.

Az első életévet követően már nem kell ennyire sűrűn immunizálni a gyerekeket: a ROR-oltás második dózisát 5–7 év között kell beadni, majd hatévesen a diftéria, tetanusz, szamárköhögés, B típusú vírusos hepatitisz és gyermekbénulás elleni kombinált vakcinát, gyermekbénulás ellen 8 évesen újra oltanak, 14 évesen pedig a diftéria és tetanusz, valamint gyermekbénulás elleni emlékeztető vakcina szerepel az Országos Oltási Rendben.

A második kategória: opcionálisok

Az Országos Oltási Rend mellett, amelynek vakcinái ingyenesek — már ha van rá keret, és az Egészségügyi Minisztériumnak sikerül időben beszereznie az oltásokat —, több olyan is van, amelyet csak ajánl a szaktárca, ha pedig a szülők úgy döntenek, hogy beadatják, akkor nekik kell állniuk a költségeket. Ilyen például a rotavírus elleni oltás, amelyet szájon át lehet beadni 2–3 dózisban, már párhetes kortól. A rotavírus egy apró kórokozó, amely a csecsemőknél és a kisgyermekeknél előforduló heveny hányás és hasmenés egyik leggyakoribb oka. A gyermekek többsége 5 éves koráig átesik rotavírus-fertőzésen, emiatt sok édesanya hajlamos jelentéktelen gyerekbetegségnek tekinteni. Ez azonban tévedés: ebben a korosztályban a kórházi kezelést igénylő hasmenéses betegségek oka legtöbbször éppen a rotavírus. A bárányhimlő elleni oltást sem támogatja a minisztérium, de ajánlja a szülőknek. Ezt már 9 hónapos kortól be lehet adatni a kicsiknek, a két dózissal való immunizálás között hat hétnek kell eltelnie. A szakemberek kihangsúlyozzák, hogy bárányhimlő ellen csak védőoltással lehet hatékonyan védekezni. Mivel rendkívül fertőző, hosszú lappangási idővel rendelkező betegség, önmagában a higiénés szabályok betartása és a betegek elkerülése nem akadályozza meg a bárányhimlőjárvány kialakulását.

Az agyhártyagyulladás elleni vakcinát is ajánlja az Egészségügyi Minisztérium — 1 éves kor felett bizonyos típusú oltóanyag már biztonságosan alkalmazható.

Bumbuluţ Krisztina