A menopauzáról indított tájékoztató kampányt a Román Menopauza Társaság: a nőgyógyászok szerint sok nő nem tudja, hogy a változókorban észlelt negatív tünetek a menopauzának tudhatók be.

A menopauza természetes biológiai állapot, amely a termékenység korának végét jelenti, ettől függetlenül a menopauza kellemetlen testi tüneteket és érzelmi labilitást, veszteségérzést okozhat. A Román Menopauza Társaság nőgyógyász szakemberei szerint sok páciens nincs tisztában azzal, hogy mik a menopauza tünetei, így nem is kérnek segítséget, nem beszélik meg ezeket az orvosukkal, tehát orvosolni sem tudják ezeket. Ráadásul az 50 év feletti nők esetében sokkal gyakoribb a melldaganat előfordulása: a statisztikusok szerint 1000 nőből 23-nál alakul ki emlődaganat.

Az Eurostat adatai szerint egy európai nő átlagos várható élettartama 80 év, ami azt jelenti, hogy felnőtt élete 40 százalékát menopauzában éli le.

Az ösztrogén- és progeszteronszint csökkenésével olyan panaszok jelennek meg, mint például az alvászavarok, fáradtság, migrén, ingerlékenység vagy depresszió — ez a nők nagyjából 45 százalékánál fordul elő. Az esetek 80 százalékában hőhullámok zavarhatják a hölgyeket a napi tevékenységükben, aminek olykor nagyon súlyos formái is megjelenhetnek, a rohamok akár napi 18 alkalommal is előfordulhatnak, ami nagyon megnehezítheti a hétköznapokat.

A menopauza a maga idejében természetes jelenség, bizonyos műtétek, gyógyszeres kezelések és betegségek azonban maguk is idő előtti menopauzát hozhatnak létre. Korai menopauzáról akkor beszélünk, ha a petefészkek működése már 40 éves kor előtt leáll. A nők esetében azonban jellemzően 45 és 60 éves kor között figyelhető meg, és néhány évtől akár egy évtizeden keresztül is eltarthat a menopauza.

A klimax elsődleges jelei között szerepel a testalkat megváltozása. A nőknél az egyik tünet, hogy hízásnak indulnak. Ha szeretnénk elkerülni a hirtelen súlygyarapodást, akkor oda kell figyelnünk a táplálkozásra, és több zöldség, gyümölcs, rostban gazdag, illetve gyors felszívódású szénhidrátok fogyasztását kell előtérbe helyezni, illetve kerülni kell a zsíros és cukros ételeket.

Menopauzát követően ugyanakkor a hormonális változások következtében jellemző módon megnő az esélye egyes betegségek kialakulásának, illetve a meglévő betegségek rosszabbodásának — hangsúlyozzák a szakemberek.

Amikor az ösztrogénszint csökken, nő a kardiovaszkuláris betegségek kockázata. A szívbetegség mind a nők, mind a férfiak esetén vezető haláloki tényező. Éppen ezért nemcsak a menopauza beálltával, de már előtte is sokat lehet tenni a szív- és érrendszeri betegségek elkerüléséért a dohányzás abbahagyásával, rendszeres sportolással, magas rosttartamú, egészséges ételek fogyasztásával.

A menopauzát követő pár éven belül a csontok sűrűsége csökkenésnek indul, ami fokozza a csontritkulás kockázatát — emeli még ki a társaság. Az oszteoporózis következtében a csontok meggyengülnek, fokozódik a csonttörések kockázata. Posztmenopauzában különösen a combnyak, a csukló és a csigolyák törése valószínű. Megelőzésképpen ezért gondoskodni kell a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitelről. Bár az erőnléti mozgás is hasznos, csontritkulás esetén a csontokat erősítő mozgás a legfontosabb, úgymint a gyaloglás vagy a kocogás.

A szakemberek szerint érdemes orvoshoz fordulni a klimax időszakában, hogy az öregedéssel együtt járó betegségekkel szemben idejében lehessen megelőző intézkedéseket tenni.

A menopauza természetes jelenség, de ha bárkit aggaszt a rendszertelen menstruáció, a hőhullámok, érdemes ezt megbeszélni nőgyógyász szakemberrel. Az orvos ellenőrizheti a hormonok szintjét vérvizsgálat segítségével, ugyanakkor pajzsmirigyhormon-vizsgálat elvégzését is javasolhatja, mivel a pajzsmirigy alulműködése a menopauzához hasonló tüneteket okozhat.

Bumbuluţ Krisztina