A szombati lelkinap az örvendetes rózsafüzér közös imádkozásával kezdődött, majd Puskás Attila segesvári plébános tartott előadást, amelyben a népi jámborság és a liturgia kapcsolatát mutatta be. Beszédét az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció által kiadott A népi jámborság és liturgia direktóriuma című dokumentumra alapozta, részletesen bemutatva annak tanításait és gyakorlati jelentőségét.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy minden jámborsági gyakorlatnak Krisztushoz kell vezetnie, de nem állhat az eucharisztia és a szentségek fölött. A 2001-ben kiadott direktórium célja, hogy segítse a híveket a hitük helyes megélésében, és meghatározza a népi áhítatok szerepét az egyház életében. Kiemelte, hogy a Szűzanya-tisztelet és más jámborsági formák mélyítik a lelki életet, de azoknak mindig a liturgiával összhangban kell maradniuk. II. János Pál pápa tanítását idézve hangsúlyozta, hogy a népi áhítatok értékesek, mert kifejezik az ember Isten előtti vallásos magatartását. Fontos tudatosítani, hogy a felszentelt helyek és a szent terek kiemelt szerepet kapnak, és ott más lelkülettel kell jelen lenni, mint a hétköznapi életben.
A plébános kiemelte, hogy a direktórium három fogalmat különböztet meg: jámborsági gyakorlatokat, ájtatosságokat és népi jámborságot, amelyek mind összhangban kell álljanak a liturgiával. Kiemelte, hogy a liturgia elsődlegessége megkérdőjelezhetetlen, és semmi sem lehet fontosabb a szentmisében való részvételnél. Attila atya hangsúlyozva, hogy a Szűzanya-tisztelet és az egyházi hagyományok segítenek a híveknek mélyebben megélni hitüket, de az egyház tanítása szerint minden ilyen gyakorlat csak akkor helyes, ha összhangban van a liturgikus renddel.

A szombati nap különleges szerepet kapott a Mária-tiszteletben, hiszen Szűz Mária hitének és anyai szerepének kiemelt napja, amely a vasárnapi ünneplésre vezet rá. A plébános megemlítette a Kármelhegyi skapuláré és más egyházi áhítati eszközök jelentőségét, kiemelve, hogy ezek nem babonás tárgyak, hanem az egyház által jóváhagyott kegyelmi eszközök. Előadása végén Lisieux-i Kis Szent Teréz gondolatait idézve arra buzdította a Mária Légió tagjait, hogy ne féljenek Máriát szeretni és tisztelni, mert ez mindig Krisztushoz vezet.

Puskás Attila előadását követte az ünnepi szentmise, amelynek bevezetőjében Schönberger Jenő püspök arra emlékeztette a Mária Légió tagjait, hogy az imádságok és ájtatosságok célja Krisztussal való találkozás. Meghívta a Mária Légiósokat a székesegyházba is, hogy a szentévben együtt nyerjék el a jubileumi búcsút. Köszönetet mondott imáikért és áldozatos munkájukért, valamint buzdította őket, hogy továbbra is imádkozzanak a papokért és szerzetesekért, mivel egyre nagyobb szükség van rájuk.

A püspök atya a szentbeszédében a Mária Légió küldetéséről, lelkiségéről és az engedelmesség fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a légió katonai szervezethez hasonló renddel és fegyelemmel működik, amelyet pontosan követni kell. A szabályok és lelki irányelvek teljesek és tökéletesek, ezért sem elvenni, sem hozzáadni nem szabad belőlük. Figyelmeztetett, hogy senki ne gondolja, hogy jobban tudná alakítani a szabályokat, hiszen a légió rendjét az alapítók határozták meg.
A főpásztor beszédében kitért a liturgia fontosságára. A legszentebb áldozatban való részvétel minden hívő számára elengedhetetlen. A liturgia akkor szép és áldásos, ha mindenki fegyelmezetten és hittel végzi a maga feladatát: a pap is, a hívő is. Az engedelmességről elmélkedve a püspök úr rámutatott az ősbűn következményeire: általa a halál belépett a világba. Éva bűne átkot hozott, a Szűzanya engedelmessége megváltást és áldást hozott az emberiség számára. A püspök arra bátorította a Mária Légiósokat, hogy hűségesen ragaszkodjanak lelkiségükhöz és szabályaikhoz, mert ez az Istenhez vezető legkedvesebb út. Az engedelmesség nem gyengeség, hanem erény. Kérte a Mária Légió tagjait, hogy ne féljenek, ne szégyelljék az egyház tanítását követni, és bátran végezzék szolgálatukat. Végezetül Isten áldását kérte rájuk, hogy életükkel és tetteikkel áldást hozzanak a világra.

A szentmise végén Istvánfi Szilárd plébános, a Mária Légió egyházmegyei lelkivezetője és egyben a lelkinap házigazdája, háláját fejezte ki mindazoknak, akik bármilyen módon hozzájárultak a lelkinap megszervezéséhez. Köszönetet mondott a jelenlévőknek, a háttérben imádkozóknak, valamint azoknak is, akik ugyan nem tudtak részt venni, de lélekben mégis együtt voltak a közösséggel. Külön háláját fejezte ki a püspök atyának és Puskás Attilának, akik segítették a közös imádságot és lelki elmélyülést. Elismeréssel szólt a művészek – Krisztián Mihály, Krisztián Róbert és Cristina Maria Marin – hozzájárulásáról, akik zenei szolgálatukkal gazdagították a szentmise meghittségét. Végül egy kis ajándékkal fejezte ki háláját, áldást kívánt minden jelenlévőnek, és reményét fejezte ki a jövőbeli találkozások iránt.

A szentmisét közös ebéd követte, amely lehetőséget teremtett a szatmári egyházmegye különböző plébániáiról érkezett Mária Légió-tagok számára, hogy kötetlen beszélgetések során megosszák tapasztalataikat, erősítsék közösségi kapcsolataikat és tovább mélyítsék lelki elköteleződésüket.

Az ebédet követően Bărbuți Péter, a nagyváradi Komitium lelki vezetője osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel, bátorítva és lelkesítve a Mária Légiósokat hitük elmélyítésére és elkötelezett megélésére. A lelkinapot lezáró imádságok után a Mária Légió közössége elénekelte a Béke Fejedelme éneket, ezzel méltó módon zárva a tartalmas és gazdag lelkinapot.

Hírszerkesztő/szatmariegyhazmegye.ro