Csütörtökön a szopori polgármesteri hivatalban megtartott prefektusi fogadóórának leglényegesebb pontja a dobrai szőlőtelepítés körül kialakult nézeteltérések tisztázása volt. Avram megígérte, hogy teljes kivizsgálást rendel el a vitás helyzetek tisztázására.

Tegnap hat dobrai lakos jelentkezett Szopor község polgármesteri hivatalában a prefektusi fogadóórán, hogy több dobrai lakos nevében segítséget kérjen egy 2010 óta tartó vitás kérdés rendezésére. Fodor Gábor elmondta Eugeniu Avram prefektusnak és az őt elkísérő intézményigazgatóknak, hogy a szintén jelen levő Kallós Ferenc 2010-ben úgy kezdett el kétszázharminc hektár területen szőlőt ültetni, hogy hamis bérbeadási szerződéseket használt fel egy európai uniós telepítési pályázat elkészítésekor. Fodor beismerte, hogy a telepítés elkezdése előtt megkérdezte azokat a személyeket, akiknek a földje a telepítésnek kiszemelt helyre esett, hogy hajlandók-e eladni vagy bérbe adni kisebb-nagyobb parcelláikat, de a további lépéseket nem minden esetben tette meg. Fodor belement volna egy földcserébe, de Kallós nem kereste meg ez ügyben, a szóban forgó parcellát viszont ennek ellenére beültette szőlővel. 2012. október 10-én Fodor elment a polgármesteri hivatalba, és megkérte a polgármestert, hogy szólítsák fel Kallóst a tulajdonviszony rendezésére. Miután nem történt semmilyen lépés, Fodor feljelentést tett a Korrupcióellenes Ügyészségnél (DNA). 2013 áprilisában idézést kapott, hogy jelentkezzen kihallgatásra, ahol elé raktak egy megkötött bérbeadási szerződést az említett területre vonatkozón. A bérlő Kallós cége volt, az eladónál pedig a Fodor adatai szerepeltek, annyi különbséggel, hogy vezetéknevének kezdőbetűjét „F”-ről „B”-re cserélték, azaz „Bodor”-ként szerepelt az iratokban. Fodor Gábor kitartott az állítása mellett: nem írt alá semmiféle szerződést, e tekintetben pedig, mint elmondta, a DNA-nak is nyilatkozott. Kallós ezt azzal magyarázta, hogy a „tévedés” oka az lehet, hogy amikor fénymásolták a szerződéseket, azok lapjai összekeveredtek. Fodor ekkor megkérdezte, hogyan jutott hozzá Kallós az ő adataihoz? Közben előkerültek olyan szerződések is, amelyeket nem írt alá senki. Kallós ezt azzal magyarázta, hogy a szerződéseket több példányban is fénymásolták, előfordulhat, hogy vannak olyan példányok, amelyek az aláírás előtt jutottak el a földtulajdonosokhoz. Egyébként a szerződések megkötésével a könyvelő foglalkozott, Kallós azt sem tudta, hogy hány személlyel kötöttek szerződést, annyit tud, hogy körülbelül kétszázzal. A beszélgetés kezdett eldurvulni a prefektusi fogadóórán, a dobrai panaszosok azt állították, hogy Kallós buldózerrel akar törvényt hozni, Kallós pedig azzal vádolt két személyt, hogy mivel a közbirtokosságot tönkretették, el kellett meneküljenek annak vezetőségéből, mert szabálytalanságokat követtek el. Felvetődött az a kérdés is: hogyan hagyta jóvá a pályázatot az elbíráló bizottság, és milyen alapon adott támogatást az APIA, ha nem voltak rendben az iratcsomók? Gabriel Leş, az APIA igazgatója megmagyarázta, hogy ők csak az iratcsomó tartalmát ellenőrzik, azok hitelességéért a pályázók felelnek, ha kiderül a szabálytalanság, a pályázó megkapja a büntetését. Közben elővették a mezőgazdasági lajstromot és kiderült, hogy egyesek kevesebb föld után fizettek adót, mint amennyit Kallóstól akarnak visszavenni. A kormánybiztos megígérte, hogy létrehoz egy szakemberekből álló vegyes bizottságot, amelyik minden panaszos ügyét kivizsgálja, azokat, akik hibáztak, megbírságolják, hogy mindenki számára tanulságos legyen ez az eset. Az unió által folyósított szőlőtelepítési támogatás hektáronként 13 800 euró, Dobrán pedig Kallós cége 220 hektárt ültetett be.

Elek György