A megye gazdasága szempontjából fontos a szakiskolák működtetése, azonban arra is oda kell figyelni, hogy a szakképzett fiatalok itthon találjanak munkát, és ne vándoroljanak külföldre.

Február 21-én a szociális párbeszédért felelős bizottság tagjai a szakoktatás kérdéséről egyeztettek a Prefektusi Hivatalban. A Szatmár Megyei Tanfelügyelőség gyűlésen jelen levő képviselője elmondta, a 2013—2020-as időszakra Szatmár megye viszonylatában már kidolgoztak egy fejlesztési tervet a szakmai oktatásnak a munkaadók részéről érkező igényekkel való összhangba hozása érdekében. Az elképzelés szerint a középiskolai oktatásban 55 százalék technológiai, 36 százalék elméleti, 9 százalék pedig elhivatottsági szakokból kellene álljon, a Szatmár megyei oktatás nagy vonalakban közelít a jelzett arányhoz. Az idei tanévben a líceumokban működő szakosztályok 19 százaléka gépészeti, 10,8 százaléka turisztikai, 9,9 százaléka gazdasági, 9,5 százaléka élelmiszeripari, 8,5 százaléka kereskedelmi, 7,9 százaléka elektronikai, 6,7 százaléka textilipari, 5,6 százaléka fafeldolgozói, 4,9 százaléka környezetvédelmi, 3,6 százaléka esztétikai és személyes higiéniai, 3,3 százaléka építkezési, 3,1 százaléka mezőgazdasági profillal rendelkezik. A kétéves szakoktatásban az idei tanévben 15 osztály működik, gépészeti, fafeldolgozói, textilipari, építkezési, élelmiszeripari és esztétikai és személyes higiéniai szakokkal, melyek a 2013/2014-es tanévben mezőgazdasági, kereskedelmi és turisztikai képzéssel bővülnek ki. Ezen képzés előnye, hogy a tanulók 720 órás gyakorlati képzésben részesülnek. Jelenleg a megyében 18 posztliceális és mesterképző osztály működik. A szakemberek kihangsúlyozták, a diákok körében elvégzett felmérésből kiderül, hogy legtöbben a kereskedelmi, turisztikai és szépségápolási osztályokat részesítik előnyben, míg az építkezési, textilipari, fafeldolgozói szakok iránt nem mutatkozik nagy érdeklődés, annak ellenére, hogy ezeken a területeken van a legtöbb meghirdetett szabad állás. Nicolae Şuta a vállalkozók képviseletében elmondta, jó dolog a szakiskolák újraindítása, mely valós szakmai képzést nyújt a diákoknak, hiszen minden ilyen iskola együttműködési szerződést kötött valamelyik céggel, hogy a gyakorlati órákat ott tartsák meg. „A műszaki rajz alaptantárgynak kellene hogy számítson a szakiskolákban. Meg kell értenünk, hogy műszaki rajz nélkül nincs termelés” — összegzett Şuta. Ciprian Costea szintén a vállalkozók képviseletében szólt hozzá a témához, kihangsúlyozva, hogy elsősorban a munkaadók és iskolák között kellene hatékony kommunikációt kialakítani, ahelyett hogy számtalan bizottságot hoznak létre, ezáltal a bürokráciát növelve. „A szakoktatás nagyon fontos a megye gazdasági életének szempontjából is. Azonban a jól képzett szakemberek, akár itt végzett diákok, előszeretettel költöznek külföldre, ott vállalva munkát” — összegzett Costea.