Kolcs községben az eddigi hagyományoktól eltérően emlékeztek az 1848-as forradalom és szabadságharcra. A község településein a vasárnapi istentiszteleteken emlékeztek, majd elhelyezték a megemlékezés koszorúit az emlékhelyekre. Szamoskrassón tegnap a Bem József Általános Iskola nyolcadik osztályosai és néhány meghívott vendég vett részt a megemlékezésen.
Kallós Zsolt Eduárd, Kolcs község polgármestere beszédében rávilágított, hogy minden kornak megvannak a maga hősei. „'Ide veled, régi kardunk!' — buzdított 1848 tavaszán Petőfi Sándor. Mi viszont olyan időket élünk, amikor a harcot nem karddal vívják. Amikor az ellenség nem csatakiáltástól fellelkesedve tör ránk ágyúkkal és pisztollyal. Olyan időket élünk, amikor a harcot fegyelemmel és odafigyeléssel vívjuk. A küzdelem helyszíne nem a csatamező, hanem a kórterem, a laboratórium és mindannyiunk otthona. Az elmúlt egy évben mindannyian megtapasztalhattuk, milyen az, amikor korlátozzák szabadságunkat, amikor a legbiztosabbnak vélt dolgaink is bizonytalanná válnak. Otthonainkba zárva nagyon sok félelmet éltünk meg. Aggódtunk szüleinkért, nagyszüleinkért, gyerekeinkért és magunkért is. De az egészségük mellett nagyon sokan aggódtak munkahelyükért, családjaik megélhetéséért. A megpróbáltatások mellett az elmúlt egy évben a szolidaritást és összefogást is megtapasztalhattuk. A mai kor hősei az egészségügyben dolgozók, a bolti eladók, a tudományos élet képviselői. De hősök azok is, akik felelősségteljes viselkedésükkel nem veszélyeztetik mások egészségét. Szóljon hát róluk az idei március 15-e! Szóljon mindannyiunkról március 15-e azon a településen, ahol Bem József honvéd altábornagy 1848. december 12-én megszállt Darvay Ferenc kúriájában. Mert Józef Zachariasz Bem példája nem csak a szabadságharcról és a hősiességről szól. A cseh eredetű lengyel nemzeti családba születő katona a nemzetek közötti összefogás és szolidaritás példája is. Márpedig jelenleg nagyobb szükségünk van összefogásra és szolidaritásra, mint az elmúlt évtizedekben bármikor. Legyen ez az idei ünnepünk üzenete!” — hangsúlyozta Kallós.
Magyar Lóránd parlamenti képviselő beszédében kiemelte: akkor, amikor már több mint egy éve éljük ezt a különös, bezárt életünket, elég nehéz arról beszélni, hogy mi történt több mint 170 évvel ezelőtt. Pedig érdemes. Mindig tudnak erőt adni azok az ifjak, akik ott és akkor bizony felismerték, hogy a változás szelét most kell a vitorlájukba fogni, és maguknak is tevőleg részt venni a változások előidézésében. Mi pedig 2021-ben gondoljunk csak bele, hogy viselkedünk! Mindig mindenre mástól várjuk a megoldást: mások vegyék észre, hogy merre kellene fordulni, és szintén mások legyenek azok, akik tesznek is azért, hogy a jó irányba haladjunk végre! Március 15-én azért indulhatott el valami szép és nemes és előre vivő, mert mindenki tudta, hogy ha nem is az első sorban, de helye van a menetben. Ott volt, s ha nem is emlékszünk a nevére, mert a történelem nem jegyezte fel, elvitathatatlan az érdeme abban, hogy ott és akkor csatát nyertek. Eljött az ideje annak, hogy mindenki felfedezze magában a hőst. A mindennapit. S ha együtt képesek vagyunk ez ellen a láthatatlan ellenség ellen harcolni most, akkor nagyobb az esélye annak, hogy jövőre mindannyian újra itt állhatunk egészségben, tisztelegve azok előtt az ifjak előtt, akik nem mindennapi hősök voltak” — mutatott rá a képviselő.
A Bem József Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulói — Lugosi Anasztázia Odett, Vajda Csongor és Csohai Gergő — Erdei-Árva Erika magyartanár irányításával rövid ünnepi műsort mutattak be. A diákok a műsorban elmondták, hogy számukra fontos megismerni a múltat, valamint megtartani a magyar nemzet nevét, helyét és nyelvét a világban. A diákok elmondták, hogy számukra ünnep ez a nap, mint ahogy ünnep volt azok számára is, akik azon a jeles március 15-i napon győzelemre vitték a forradalmat. A mai fiatalok folytatói kívánnak lenni a márciusi ifjak kezdeményezéseinek. Ma már mást jelent bátornak és hazafiasnak lenni. Szerepet kell vállalni a nemzet örökölt szellemi értékei, beszélt és írott nyelvünk fennmaradásában. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult.

Elek György